eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Gérard Mourou Nobel-díjas francia fizikus professzor, az ELI-projekt kezdeményezője beszédet mond a szegedi lézeres kutatóintézet előtti sétányon található lézertörténeti idővonal új elemének avatásán 2018. november 15-én. Az emléktábla a professzor 2018-as Nobel-díjának állít emléket.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Nobel-díjas fizikus Szegeden - lézerközpontot álmodott oda

Szegeden köszöntötték Gérard Mourou Nobel-díjas fizikust, a szegedi Eli-Alps lézeres kutatóintézet létrehozásának kezdeményezőjét. A kutató előadást is tartott.

A Nobel-díjas Gérard Mourou-t, az Eli-projekt kezdeményezőjét köszöntötték csütörtökön Szegeden. A francia fizikus október elején elnyert elismerésének tiszteletére bővítették az épületkomplexum előtt elhelyezkedő, a lézer kifejlesztésének mérföldköveit bemutató

lézertörténeti idővonalat.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ünnepségen elmondta, Szegeden Magyarország legnagyobb kutatás-fejlesztési projektje valósult meg, az alkalmazott kutatás itteni fázisában számtalan tudományterületen hasznosíthatják majd annak eredményeit.

A központ a miniszter szerint az első, ahol a fény és az anyag kölcsönhatásának vizsgálata minden eddiginél nagyobb intenzitás mellett válik lehetővé.

Az Eli-Alpsnak az anyag-, az orvostudományban, a fizikában, a kémiában, a biológiában és a környezetvédelem területén is óriási jelentősége van - sorolta Palkovics László. Hozzátette, az itt elvégzett kutatások a rákgyógyítás, a 4D képalkotás, az orvoslás, az éghajlattan és az energetika területén is óriási változásokat hozhatnak, és számos új kutatási területet nyithatnak meg. A központ szomszédságában tudományos innovációs park épül.

Nem csak Magyarországon

Lehrner Lóránt, az Eli-Hu Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, az intézmény főbejáratához vezető sétányon kialakított lézertörténeti idővonalon másodjára szerepel a francia tudós neve: először a lézerimpulzus-erősítés forradalmi módszerének kidolgozásáért került fel, majd az évtizedes munkájáért odaítélt Nobel-díja okán.

"Gerard Mourou volt az, aki 2006 és 2007 fordulóján azzal az ötlettel állt elő egy amerikai kutatóintézet képviseletében, hogy Európának létre kell hoznia a saját, nagy intenzitású lézeres kutatóközpontját. Ezt követően indult el Csehországban, Magyarországon és Romániában az Eli-projekt" - idézte fel Lehrner Lóránt az InfoRádiónak.

Noha Mourou nem vesz részt a szegedi intézmény napi működésében, mivel Franciaországban él és dolgozik, az Eli-projektet felügyelő nemzetközi tudóscsapatnak tagja.

Mit ér Mourou munkája?

Gérard Mourou előadásában kitért a magyar lézerkutatókkal folytatott évtizedes közös munkájára, és felidézte az Eli-projekt megvalósításához vezető, 2005-ben indult folyamatot. Mourou 1985-ben írta meg tanítványával, Donna Stricklanddel közösen a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásáról írt, forradalmi jelentőségű tanulmányát, amelyért idén a Nobel-díjat kapták.

Munkájuk eredménye nélkül körülményesebb lenne a szemműtétek elvégzése, fájdalommentesebbek lettek a műtétek, gyorsabban gyógyulnak a betegek.

Ugyanis, ha rövidebb impulzusokban adagolják az energiát egy biológiai szövetbe, akkor jóval kevésbé melegszik fel, és jelentősen kisebb mechanikai roncsolódás éri a műtét környéki területeket. Ezek a lézerek nagy segítséget nyújtanak az ultragyors időskálán lezajló biológiai folyamatok vizsgálatában is, mert egy pillanatképet tudnak adni a folyamatról. Minél rövidebb impulzusú egy lézer, annál pontosabban meg lehet megmondani, hogy egy kémiai folyamat vagy egy biológiai reakció során mi történik az adott rendszerrel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 28. 21:46
×
×
×
×