Infostart.hu
eur:
366.97
usd:
334.27
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Gérard Mourou Nobel-díjas francia fizikus professzor, az ELI-projekt kezdeményezője beszédet mond a szegedi lézeres kutatóintézet előtti sétányon található lézertörténeti idővonal új elemének avatásán 2018. november 15-én. Az emléktábla a professzor 2018-as Nobel-díjának állít emléket.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Nobel-díjas fizikus Szegeden - lézerközpontot álmodott oda

Szegeden köszöntötték Gérard Mourou Nobel-díjas fizikust, a szegedi Eli-Alps lézeres kutatóintézet létrehozásának kezdeményezőjét. A kutató előadást is tartott.

A Nobel-díjas Gérard Mourou-t, az Eli-projekt kezdeményezőjét köszöntötték csütörtökön Szegeden. A francia fizikus október elején elnyert elismerésének tiszteletére bővítették az épületkomplexum előtt elhelyezkedő, a lézer kifejlesztésének mérföldköveit bemutató

lézertörténeti idővonalat.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ünnepségen elmondta, Szegeden Magyarország legnagyobb kutatás-fejlesztési projektje valósult meg, az alkalmazott kutatás itteni fázisában számtalan tudományterületen hasznosíthatják majd annak eredményeit.

A központ a miniszter szerint az első, ahol a fény és az anyag kölcsönhatásának vizsgálata minden eddiginél nagyobb intenzitás mellett válik lehetővé.

Az Eli-Alpsnak az anyag-, az orvostudományban, a fizikában, a kémiában, a biológiában és a környezetvédelem területén is óriási jelentősége van - sorolta Palkovics László. Hozzátette, az itt elvégzett kutatások a rákgyógyítás, a 4D képalkotás, az orvoslás, az éghajlattan és az energetika területén is óriási változásokat hozhatnak, és számos új kutatási területet nyithatnak meg. A központ szomszédságában tudományos innovációs park épül.

Nem csak Magyarországon

Lehrner Lóránt, az Eli-Hu Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, az intézmény főbejáratához vezető sétányon kialakított lézertörténeti idővonalon másodjára szerepel a francia tudós neve: először a lézerimpulzus-erősítés forradalmi módszerének kidolgozásáért került fel, majd az évtizedes munkájáért odaítélt Nobel-díja okán.

"Gerard Mourou volt az, aki 2006 és 2007 fordulóján azzal az ötlettel állt elő egy amerikai kutatóintézet képviseletében, hogy Európának létre kell hoznia a saját, nagy intenzitású lézeres kutatóközpontját. Ezt követően indult el Csehországban, Magyarországon és Romániában az Eli-projekt" - idézte fel Lehrner Lóránt az InfoRádiónak.

Noha Mourou nem vesz részt a szegedi intézmény napi működésében, mivel Franciaországban él és dolgozik, az Eli-projektet felügyelő nemzetközi tudóscsapatnak tagja.

Mit ér Mourou munkája?

Gérard Mourou előadásában kitért a magyar lézerkutatókkal folytatott évtizedes közös munkájára, és felidézte az Eli-projekt megvalósításához vezető, 2005-ben indult folyamatot. Mourou 1985-ben írta meg tanítványával, Donna Stricklanddel közösen a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásáról írt, forradalmi jelentőségű tanulmányát, amelyért idén a Nobel-díjat kapták.

Munkájuk eredménye nélkül körülményesebb lenne a szemműtétek elvégzése, fájdalommentesebbek lettek a műtétek, gyorsabban gyógyulnak a betegek.

Ugyanis, ha rövidebb impulzusokban adagolják az energiát egy biológiai szövetbe, akkor jóval kevésbé melegszik fel, és jelentősen kisebb mechanikai roncsolódás éri a műtét környéki területeket. Ezek a lézerek nagy segítséget nyújtanak az ultragyors időskálán lezajló biológiai folyamatok vizsgálatában is, mert egy pillanatképet tudnak adni a folyamatról. Minél rövidebb impulzusú egy lézer, annál pontosabban meg lehet megmondani, hogy egy kémiai folyamat vagy egy biológiai reakció során mi történik az adott rendszerrel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×