Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének legújabb jelentése alapján Magyarországon a gyerekek 33,6 százalékát fenyegeti a szegénység. Az alapjogi ügynökség szerint az a gyerek szegény, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem kevesebb, mint az ország átlagos keresetének 60 százaléka, a szülei nem dolgoznak vagy csak nagyon keveset, és nem tudják kifizetni a rezsit, az iskolát, az egészségügyi ellátást, a húst, a nyaralást, illetve nincs tévéjük, mosógépük, autójuk és telefonjuk.

Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő, Herczog Mária szociológus szerint ez a szempontrendszer olyan elemeket is tartalmaz, amelyek elterelik a figyelmet a lényegről.

Táplálkozás, lakhatás, utazás

Az elsődleges szempont, amit figyelembe szoktak venni a szegénységi kockázat megállapításakor, az az, hogy a gyermekek táplálkozása milyen minőségű. Komoly kockázatot jelent, ha egy gyerek csak lisztes árukat, cukros dolgokat tud enni, mert az a legolcsóbb és a legegyszerűbb, és nem jut hozzá a minőségi táplálékhoz, mint amilyen a fehérje, a vitaminok, a nyomelemek, az ásványi anyagok. Ez súlyosan veszélyezteti a gyerekek fejlődését, agyműködését, fizikai aktivitását is - mondta a szakember.

A másik fontos szempont a lakhatással függ össze, a komfortfokozattal, és itt nem a mosógép az elsődleges kérdés, hanem az, hogy van-e folyóvíz, van-e angolvécé a lakásban, van-e megfelelő hűtő, és villany. Biztosítható-e, hogy legyen a gyereknek legalább egy sarok, ami elkülöníthető, ahol a saját holmijait tarthatja, ahol tud nyugodtan tanulni?

Ezeknek a hiánya nagyon súlyos szegénységet jelez - hívta fel a figyelmet Herczog Mária.

Ugyanilyen fontos elem a közlekedés. A mélyszegénységben élő gyermekeknél nagyon sokszor akadályozott az iskolába, óvodába jutás, a szabadidős tevékenységhez eljutás, ez - mint a szakember fogalmazott - nyilvánvalóan hátráltatja a fejlődésüket.

Herczog Mária úgy látja, hogy azok a feltételek, amelyeket az Európai Unió vagy például az OECD figyel, azok Magyarországon gyakran nem olyan szegénynek tartott emberek számára is luxusnak tűnnek. Például, hogy tudnak-e új cipőt, új ruhát venni, vagy el tudnak-e menni egy hétre nyaralni.

A szakértő a problémát nem is a nyaralásban látja -, mert nyilvánvalóan az is nagyon fontos lehet, hiszen mindenkinek szüksége van a pihenésre -, hanem inkább abban, hogy a gyereknek ingerekben szegény a környezete. Nem ismer mást, csak a lakóhelyét. Budapesten nagyon sok olyan gyermek van, aki még soha nem volt a Várban vagy a Margitszigeten, és vidéken is nagyon sok olyan gyermek él, aki még soha nem hagyta el a települését, mert az már egyszerűen nem férne bele a családi költségvetésbe.

Eladósodnak a családok az iskolakezdéshez

Az egyébként ingyenes magyar iskolarendszerben az iskolakezdés egy átlagos magyar gyereknek 60 ezer forintba kerül. Nagyon sok családnak személyi kölcsönt kellett felvenni magas kamatra, hogy el tudja indítani a gyerekét az iskolába. A szakember ezt nagyon fontos indikátornak nevezte. Ha az ingyenes iskolarendszerben 60 ezer forint egy gyermek beiskolázása, és mondjuk a kormányzati szándék szerint legalább három gyermek van egy családban, és azok mind iskolások, az 180 ezer forint, és ez még csak a kezdőpénz.

Herczog Mária egyre több panaszt hall arról, hogy az iskolák nem tolerálják, ha a szülőnek nincs pénze rendszeresen osztálypénzt befizetni, nem tudja az osztálykirándulást, színházlátogatást megfizetni.

Ez nem csak azért tragikus, mert a gyermek érdekei nyilvánvalóan sérülnek hanem azért is, mert kirekeszt, megbélyegez.

"Mindenki tudja az osztályban, hogy ő az a csóringer gyerek, aki nem elég, hogy használt ruhában jár, és a legvacakabb iskolaszerei vannak, de nem tud részt venni a programokban, mindig kimarad mindenből, és ezért még szemrehányást is tesznek a szülőnek, nem egyszer a gyereknek is" - mondta a szociológus, aki szerint komolyan kellene ezt venni, és nem kellene kiemelni azokat a szempontokat, amelyek luxusnak tűnnek, mert

Magyarországon sokkal alapvetőbb gondokkal küzdenek, és nem csak azok a családok, akiket a közvélemény szegénynek tart, hanem viszonylag magas jövedelemmel rendelkezők is.

Példaként a szociológus megemlítette, hogy két közalkalmazott, főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkező szülő, ha két-három gyermeke van, a létminimum alá kerül. Nem kell ahhoz munkanélkülinek, tanulatlannak vagy nagyon nehéz élethelyzetűnek lenni, hogy valakinek napi gondjai legyenek, akár a közüzemi számlák befizetésével, a gyermeknek a szükséges minimális eszközök, ruházat, utazás kifizetésével. A gyógyászati segédeszközök, gyógyszerek ára például olyan magas, hogy gondot jelent egy antibiotikum, egy szemüveg vagy egy hallókészülék megvásárlása, ez pedig a szakember szerint elfogadhatatlan.

Magyarországon automatikusan a létminimum alá kerül azoknak a családoknak az 50 százaléka, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,

még akkor is, ha két, viszonylag jól kereső van a családban. Ha egy szülő van, vagy krónikus beteg, vagy fogyatékkal élő a gyermek, vagy a szülő, akkor az szinte automatikusan a szegénységi küszöb alá viszi a családot.

Tudomásul kell venni, hogy ha nem invesztálunk a gyerekekbe most, elveszítjük annak az esélyét, hogy ők később elégedett, sikeres, jól fejlődő felnőttként képesek legyenek a társadalomnak, a közösségnek visszaadni abból, amit kaptak - hangsúlyozta Herczog Mária.