A lakosság 30-32 százaléka nem jövedelmileg szegény - hangsúlyozta Kolosi Tamás, hozzátéve, hogy ezt a fogalmat mindig összetévesztik Magyarországon. Mint mondta, a jövedelmi szegénység az utóbbi 3-4-5 évben jelentősen csökkent Magyarországon, és nem nagyobb, mint az Európai Unió átlagában. Ugyanakkor "az életkörülményekben,
az életmódban, a képzettségben, az életvitelben, a lakáskörülményekben való depriváltság nagyon széles réteget jellemez
Magyarországon, és nagyon-nagyon negatív, nem csak a diszkriminatív jellege miatt, amikor ezt egyesek cigánykérdésként akarják elintézni, ugyanis
ez a 32 százalék durván 3 millió ember jelent Magyarországon, míg a cigányság létszáma pedig hat-hétszázezer körül van."
Tehát egy társadalmon belüli leszakadásról van szó, ami megint csak nem új jelenség, nemcsak a rendszerváltozás óta figyelhető meg - mondta Kolosi Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában. A Tárki elnöke Tóth István György vezérigazgatóval együtt a Társadalmi Riport 2018 tanulmánykönyvének legfőbb elemeit ismertette.
Kolosi Tamás úgy fogalmazott, hogy a társadalmi leszakadást nem lehet kizárólag a rendszerváltozás nyakába varrni.
"A nyolcvanas években is eléggé jelentős vizsgálatokat folytattam ezzel kapcsolatban, a hajléktalanság létszámában nem nőtt a rendszerváltozással, csak beköltözött a városokba a falvakból"
- mondta a kutató. Nagy problémának nevezte ugyanakkor, hogy ez a fajta depriváció nem csökkent a rendszerváltás harminc esztendeje alatt..
Tóth István György szerint lehet mérni az emberek helyzetét a jövedelmük alapján, illetve lehet a társadalmi javakhoz, szolgáltatásokhoz való hozzáférés alapján is.
"Az a réteg, amiről az imént szó volt, az oktatáshoz és az egészségügyhöz sem fér hozzá, és újratermelődik az alacsony iskolázottság és a rossz egészségügyi állapot is"
- figyelmeztetett Tóth István György, aki szerint az intézményrendszer nem úgy működik, hogy minél több emberre kiterjedjen. "Ha egy középosztálybeli ember szeretne gondoskodni az egészségügyi kezeléséről, akkor különböző opciók közül választhat. Megkeresi az állami rendszert, körülnéz a magánegészségügyben, külföldön is tájékozódik. Ez rendkívül egyenlőtlen, igazságtalan, menedzselhetetlen dolog.
Ha lenne egy tisztességes biztosítási rendszer,
ez nem lenne akkora a probléma, nem vezetne a társadalom további szegregálódásához" - mondta a szakember.
Magyarország "sztorija"
Hogy mi Magyarország "sztorija" 1990-től napjainkig, arról Kolosi Tamás úgy vélekedik, hogy három, elválasztható évtizedről van szó.
"A kilencvenes évek minden problematikussága ellenére egy sikertörténet volt.
Magyarország a rendszerváltozás élharcosa volt, a politikai intézményrendszer talán itt alakult ki a leggyorsabban. A gazdaság fejlődésében az első évek ugyan visszaesést mutattak, de utána nálunk zajlott le viszonylag a leggyorsabban és relatíve a legjobban a privatizáció a környező országokhoz képest."
Kolosi Tamás szerint bonyolultabb a helyzet a 2000-es évtizeddel.
"A legnagyobb problémának én azt éreztem, hogy
a politikai mezőben olyan elszabadult indulatok alakultak ki,
amely gyűlölködő időszak véleményem szerint sokat rontott a magyarországi helyzeten. Az első években az adatok nagy növekedést mutattak, ám ennek a hátterében egy nagy eladósodás is volt, és ebben az ellentmondásos helyzetbe jött be egy világgazdasági válság az évtized végén, amit a magyar politika nagyon rosszul kezelt - mondta Kolosi Tamás.
A harmadik évtized a gazdasági adatok alapján kilábalást, konszolidációt mutat, de a politikai viszonylatrendszerben egy stabil, szinte unalmasan egyoldalú struktúrát eredményezett - tette hozzá a Tárki vezérigazgatója.
Tóth István György ezt kiegészítve elmondta, a mostani évtized szerinte "nagyon ellentmondásos". Fel lehet ugyanis sorolni pozitív dolgokat a gazdasági adatokról, a munkanélküliségről vagy a jövedelmi depriváltságról, de amit társadalmi kohézió, összetartás alatt értünk, arról a szakember szerint nem lehet túl sok jót elmondani.
"Most van egy
nagyon masszív társadalmi többség, amit a választások megmutatnak, de az az összetartás, amit ez mutat, a társadalom egészére nem érvényes.
Nagyon kemény, nagyon éles határvonalak vannak" - vélekedett Tóth István György.