Az OECD-jelentése kiemeli, hogy Magyarországon az óvodai nevelés nagyon széleskörű, 95% körüli a gyermekek részvétele az óvodai nevelésben, és hangsúlyos az állami szerepvállalás, finanszírozás is. A jelentés szól arról is, hogy a magyar felsőoktatás kiemelkedő jövedelmi és foglalkoztatási előnyt jelent a végzetteknek Magyarországon.

Az alapfokú egyetemi végzettség átlagosan 72 százalékos, a mesterképzés 134 százalékos többletjövedelmet jelent.

Maruzsa Zoltán szerint ez összefügg azzal, hogy az elmúlt években a felsőoktatási tartalmakat és a kínálatot Magyarországon szorosan összekapcsolták a gazdaság igényeivel, lehetőségeivel.

A kiadvány köznevelést elemző adataiból az államtitkár szerint egyértelműen kiolvasható, hogy

2013-tól jelentősen emelkedtek a pedagógusfizetések, bár ezek egyelőre alacsonyabbak a nemzetközi szintnél.

Az államtitkár szerint a mostani adatokban realizálódik a pedagógus életpálya bevezetésének hatása. Míg egy 15 éves tapasztalattal rendelkező középiskolai tanár fizetésének reálértéke 2005 és 2013 között 35 százalékkal csökkent, az életpályamodell bevezetése óta az eredeti szinthez képest 2015-re 10 százalékkal emelkedett - mondta.

Maruzsa Zoltán hozzátette,

2016-ban és 2017-ben is nőttek a pedagógusbérek, és további kormányzati intézkedések várhatóak ezen a területen.

Nem minősít, csak elemez

Az OECD jelentése adatelemző, mérsékelten foglal csak állást oktatáspolitikai kérdésekben. Maruzsa Zoltán szerint arra kiváló a tanulmány, hogy összehasonlíthassák más országokéval a magyar mutatókat.

A jelentés megjegyzi, hogy a 25-64 év közötti korosztályban az alapképzéssel és a mesterképzéssel rendelkezők aránya Magyarországon kis mértékben tér el az OECD-átlagtól. Míg

a magyar 13, addig az OECD-átlag 14 százalék az alapképzést tekintve, a mesterképzést nézve a hazai adat 9 százalék, szemben az OECD 12 százalékos átlagával.

A doktori fokozatot szerzettek aránya megegyezik az OECD 1 százalékos átlagával.

Ez is azt mutatja, hogy Magyarországon a bemenet szűkebb, az illeszkedésben viszont Magyarország sokkal kedvezőbb - fogalmazott az államtitkár.

A jelentés kitér a GDP-arányos oktatási kiadásokra, ami 2015-ben Magyarországon valamivel 4 százalék alatt volt. Maruzsa Zoltán megjegyezte: ezzel az adattal "nem állunk előkelő helyen", de hozzátette, hogy 2015 óta folyamatosan nőttek az oktatásra szánt költségvetési források.

Összehasonlításként az államtitkár elmondta, hogy míg

2010-ben erre a területre 1571 milliárd forint forrás jutott, addig 2015-ben már 1874 milliárd, a jövő évi költségvetési terv pedig már 2039 milliárd forinttal számol.

Maruzsa Zoltán kitért arra is, hogy az OECD 2015-2016-os adatokat vett alapul legújabb jelentésében, azonban az azóta eltelt években az államtitkár szerint sok tekintetben további pozitív változások történtek a magyar oktatásban.