Nem volt könnyű összegyűjteni az 1956 utáni, kivégzéssel végződő perek iratanyagát. Száztízezer oldalt néztek át az adatbázis készítői - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a dokumentációt összeállító Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke.

Földváryné Kiss Réka elmondta, hogy a Megtorlás fogaskerekei elnevezésű konferencián bemutatott adatbázis elkészítéséhez a kutatók átnézték egyebek között a nemzeti levéltár, legalább 5-6 megyei levéltár, az állambiztonsági, a fővárosi valamint a hadtörténeti levéltár dokumentációját. Van olyan per, amelyiknek az iratanyagát a 60-as, 80-as években leselejtezték és csak a másodpéldányokat találták meg.

Az adatbázisban nem csak a perek iratanyagáról van szó, hanem megpróbálták az életutakat is nyomon követni, hogy átlátható legyen egyben a megtorlás teljes rendszere.

Földváryné Kiss Réka szerint ez azért is nagyon fontos, mert néhány ismertebb bíró és ügyész neve forgott csak a köztudatban, de arról, hogy kik voltak a kihallgatók, a vizsgálótisztek, illetve arról, milyen körülmények között születettek a vallomások, amelyekből azután összeállt a vádirat, alig tudunk valamit. Több száz emberről van szó, akiknek sem a neve, sem a tevékenysége nem volt ismert, és most bekerülhetett az adatbázisba.

Az adatbázis céljáról szólva Földváryné Kiss Réka az egyfajta információs kárpótlás, a morális igazságtétel mellett annak az üzenetnek a fontosságát hangsúlyozta, hogy

semmilyen bűn, semmilyen tett nem maradhat megnevezetlenül.

A büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségéről, hiszen a Nemzeti Emlékezet Bizottságának van ilyen jogosítványa, a testület elnöke az Arénában azt mondta, nagyon sok szempontot kell figyelembe venni. 1956 után rendkívül erkölcstelen jogszabályokat hoztak, de más kérdés az, hogy az adott ügyvéd, vagy bíró a korabeli jogszabályok szerint járt-e el, mert akkor azzal tud védekezni, vagy a korabeli jogszabályokat is áthágta - mondta Földváryné Kiss Réka.