eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke (b4), Karácsony Gergely, az az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje (b3), Molnár Gyula, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke (b3) és Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke az ellenzéki pártok egyeztetése előtt a DK központi irodájában 2018. március 18-án. A tárgyalást Gyurcsány Ferenc kezdeményezte, meghívta az MSZP-Párbeszéd, az LMP és a Jobbik vezetőit. A Jobbik nem fogadta el a meghívást.
Nyitókép: Illyés Tibor

Kockázatos játszma az ellenzéki összefogás - elemzők az Arénában

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője szerint nagy népi kábítás az ellenzéki pártok megegyezésre való törekvése, mert nem érdekeltek ebben. Pulai András, a Publicus Intézet vezetője ugyanakkor úgy látja, hogy a valóságban az MSZP szeretne a legjobban ellenzéki megállapodást, a DK pedig a legkevésbé.

Az LMP identitásából fakadóan kritikus a baloldallal; ha a párt elköveti azt a stratégiai hibát, hogy megállapodik a baloldali pártokkal, szavazóinak egy része keresni olyab pártot keres majd – például a Momentumot –, aki azt hirdeti, hogy nem lép együttműködésre a régi politikai erőkkel – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Mráz Ágoston Sámuel.

„Szerintem itt valójában mindenki hamiskártyás az ellenzéki oldalon:

nem akar itt senki valójában megállapodni, hanem mindenki azt építi, hogy ne lehessen azt mondani rá majd az esetleges választási vereség után, hogy ő nem követett el mindent a megállapodásért” – fogalmazott a Nézőpont Csoport vezetője. Szerinte – anyagi okok, identitás és mandátummaximalizálás miatt – egyik ellenzéki párt sem érdekelt a nagy ellenzéki összefogásban. „Egy-egy választókerületben egyoldalú visszalépésekre kerülhet még sor – három hét hosszú e téren –, de a nagy megállapodásról csak beszlélni akarnak” – tette hozzá.

Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje újságíróknak nyilatkozik az ellenzéki pártok egyeztetése után a Demokratikus Koalíció (DK) központi irodája előtt 2018. március 18-án
Fotó: Illyés Tibor (MTI)
Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje újságíróknak nyilatkozik az ellenzéki pártok egyeztetése után a Demokratikus Koalíció (DK) központi irodája előtt 2018. március 18-án (Fotó: Illyés Tibor, MTI)

Az LMP-vel ellentétben a Demokratikus Koalíciónak nem jár jelentős politikai költséggel, hogy gesztusokat tesz, hiszen Gyurcsány Ferenc pártjának célja, hogy bekerüljön a parlamentbe, és önálló frakcióval bírjon – hangsúlyozta Mráz Ágoston Sámuel.

Pulai András egyetértett abban, hogy vannak olyan politikai szereplők, akiknek nem érdekük az összefogás. Szerinte, ha a Demokratikus Koalíciónak érdeke lett volna, akkor addig, amíg megtehette volna, támogatta volna közös miniszterelnök-jelölt és közös lista állítását. „Gyurcsány Ferenc nem teljesen tiszta kártyákkal játszik” – fogalmazott.

„Az LMP bírkózik saját magával”

– véli a Publicus Intézet vezetője. A pártra nagy nyomás érkezik a választók részéről, hiszen szavazói 98 százaléka kormányváltást akar, és azt szeretnék, ha ebben az LMP-nek jelentős szerepe lenne. Az elemző úgy látja, a választók ennek érdekében azokkal pártokkal is elfogadnák az együtműködést, melyek politikájával szemben jött létre az LMP. Az együttműködés Szél Bernadettnek óriási áldozatot jelentene, „viszont ennek megkérhetné az árát” – hangsúlyozta a szakértő.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltj, Molnár Gyula, az MSZP elnöke és Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke az ellenzéki pártok egyeztetése előtt (Fotó: Illyés Tibor, MTI)
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltj, Molnár Gyula, az MSZP elnöke és Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke az ellenzéki pártok egyeztetése előtt (Fotó: Illyés Tibor, MTI)

Ellenzéki pártok a parlamentben

Mráz Ágoston Sámuel elfogadja, hogy vannak olyan ellenzéki pártok, akik úgy érzik, elárulnák, amit eddig képviseltek, és a szavazótáborukat is gyengítené, ha egyezségre lépnének a Jobbikkal. „Viszont

a megalakuló következő parlamentben – nagyon nagy biztonsággal állítható, hogy – a Jobbik és a baloldal együtt fog szorosan működni”

– fogalmazott a Nézőpont Csoport vezetője, aki hozzátette, hogy erre a jelenlegi parlamenti ciklusban is volt példa.

Pulai András szerint ebben az esetben kényszeregyüttműködésről beszélhetünk, ugyanis a jelenlegi szabályok mellett az ellenzék egyik ereje sem tud önállóan kezdeményezni. „Ha bármit is szerettek volna, kénytelenek együttműködni” – véli a Publicus Intézet vezetője. Volt ügy, melyben egyetértettek, és volt olyan is, amiben nem, de azt gondolták, hogy„a demokrácia oltárán ennyit fel lehet áldozni” – tette hozzá.

Budapest, 2018. március 15.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke, miniszterelnök-jelöltje beszédet mond pártja ünnepségén, amelyet az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 170. évfordulója alkalmából tartottak a Batthyány-örökmécsesnél 2018. március 15-én. Mögötte az áprilisi országgyűlési választáson induló jobbikos képviselőjelöltek.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Vona Gábor, a Jobbik elnöke, miniszterelnök-jelöltje beszédet mond pártja 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 170. évfordulójára rendezett ünnepségén a Batthyány-örökmécsesnél (Fotó: Máthé Zoltán, MTI)

Gyurcsány Ferenc március 15-én a parlamenti együttműködésről történő megállapodást sürgette a Jobbikkal, melyet Vona Gábor pártja rögtön visszautasított – emlékeztetett Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint „lesz olyan baloldali szavazó, aki ezen el fog keseredni, föl fog háborodni, és lesz olyan jobbikos, mondjuk nemzeti radikális, aki azt mondja, hogy ehhez ő soha nem adta a nevét, de a tendencia mégis ez lesz a következő parlamentben”.

„Ha a baloldali szavazók és a Jobbik-szavazók elfordulnának a pártjuktól egy ilyesmi típusú együttműködés következtében, akkor az már bekövetkezett volna,

hiszen ilyesmi típusú együttműködés eddig is volt” – reagált Pulai András. Mráz Ágoston Sámuel utóbbi tényt elismerte, de hozzátette, hogy az ellenzéki pártok tagadták ezt. „A következő parlamentben ez a természetes működési alapelv lesz, hogy a Jobbik és a baloldal együttműködik” – hangsúlyozta a Nézőpont Csoport vezetője. „Ha olyan lesz a választási matematika, akkor igen, persze” – emelte ki a Publicus vezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 22. 19:22
×
×
×
×