A hódmezővásárhelyi események után aktivizálódott a Fidesz-KDNP szavazótábora,
erősödtek a kormánypártok mind a teljes népesség, mind a biztos szavazó pártválasztók körében. Az ellenzéki pártok esetében trendszerű támogatottság-növekedés helyett csupán kisebb, belső szavazói mozgások láthatók – állítja a Századvég Alapítvány.
A közvéleménykutató legfrissebb, február 26. és 28. között készült pártpreferencia-kutatása alapján
a kormányzó pártok erősödtek, és stabilan őrzik vezető pozíciójukat.
A teljes népesség 36 százaléka voksolna a Fidesz-KDNP-re a parlamenti választáson, a biztos szavazó pártválasztók esetében ez az arány 53 százalék.
A Jobbik és az MSZP-Párbeszéd támogatottsága a teljes népesség körében egyaránt 8-8 százalék, a biztos szavazó pártválasztók 14 százaléka voksolna a Jobbikra és 11 százaléka az MSZP-Párbeszédre. Az LMP támogatottsága a múlt hónap végére kis mértékben gyengült. Jelenleg a teljes népesség 7, a biztos szavazó pártválasztók 8 százaléka szavazna a pártra. A DK szavazóbázisa 5 százalékos a teljes népesség, 6 százalékos a biztos szavazó pártválasztók körében. Az Együtt mélyen a parlamenti bejutási küszöb alatt, 1 százalékon áll minden dimenzióban, egyéb pártokra a teljes népesség körében 5 százalék, a biztos szavazó pártválasztók körében 7 százalék voksolna a Századvég szerint.
A hódmezővásárhelyi időközi választás után sem változott a Fidesz-KDNP támogatottsága,
a választási részvételüket biztosra ígérők körében 52% szavazna a kormánypártokra – derül ki a Nézőpont Intézet felméréséből.
A közvéleménykutató intézet szerint a Jobbikot a biztos szavazók körében 17 százalék választaná; az MSZP-Párbeszéd listára jelenleg 10, az LMP-re 9, a DK-ra pedig 6 százalék szavazna. A Momentum Mozgalom szavazataránya 4%, míg a Kétfarkú Kutya Párté 2% lenne a biztos szavazók körében.
A teljes felnőtt népesség kétharmada (66 százalék) számít arra, hogy Orbán Viktor marad a miniszterelnök.
Ezen a bázison mindössze 5-5 százalék úgy véli, Karácsony Gergely vagy Vona Gábor lesz a miniszterelnök. Szél Bernadett kormányfőségére a teljes felnőtt népesség körében 2, míg Gyurcsány Ferencére, Fodor Gáboréra és Fekete-Győr Andráséra egyaránt 1 százalék számít – a Nézőpont Intézet felmérése alapján.
A Publicus Intézet – a Vasárnapi Hírek megbízásából készített – közvélemény-kutatása szerint
a Fidesz szavazóinak aránya a múlt hónapban nem változott, majd ebben a hónapban egy százalékpontot növedett,
így 27 százalék. A biztos szavazó, pártválasztók körében a Fidesz támogatottsága 49 százalék. A párt szavazóinak aktivitása átlagos.
Az MSZP támogatottsága a múlt hónapban egy százalékpontot növekedett, most viszont nem változott, így 12 százalék. A biztos szavazók körében az MSZP támogatottsága 18 százalék. A párt szavazóinak aktivitása meglehetősen magas. A Jobbik támogottsága az elmúlt hónapban nem változott, ám most egy százalékpontot nőtt, és 12 százalék. A biztos szavazó, pártválasztók körében a Jobbik támogatottsága 17 százalék. A Jobbik támogatóinak aktivitása alacsonyabb, mint a többi párté.
Az LMP szavazóinak száma nem változott, 6 százalék, a biztos pártválasztók körében 8 százalék. A DK támogatottsága sem változott ebben a hónapban, így 4 százalék, a biztos szavazó, pártválasztók körében 5 százalék. A Kétfarkú támogatottsága egy százalék, azonban az Együtt, MLP és a Momentum támogatottságra nem érte el ezt a szintet.
A bizonytalanok aránya újabb két százalékpontot csökkenve, 36 százalék
– állítja a Publicus.
A januárra elbizonytalanodott szavazói többségét a kormánypártnak mostanra sikerült visszanyernie
– ezt mérte a HVG számára március elején a Medián. A kutatás szerint hatszázezer ember akar szavazni, de nem árulja el, van-e már pártja.
A Fidesz támogatottsága másfél hónap alatt a teljes népesség körében 37-ről 39 százalékra, a választani tudó „biztos” szavazók körében 53-ról 54 százalékra mozdult. Más pártok esetében jellemzően csak hibahatáron belüli változások láthatók, bár a Párbeszéddel szövetségre lépett MSZP támogatottsága ősz óta javuló tendenciát követ.
A válaszadók 27 százaléka, ezen belül a magukat „biztos” szavazónak gondolók 12 százaléka nem tudja vagy nem árulja el, kire szavazna.
Az ismeretlen pártpreferenciájú válaszadók 9 százaléka szavazna a közepesnél nagyobb valószínűséggel az LMP-re, míg a Fidesz 8, az MSZP–Párbeszéd közös lista és a DK 6-6 százalékuk számára szimpatikus. Eközben 56-ról 60 százalékra nőtt azok aránya, akik biztosnak gondolják, hogy a néhány hét múlva tartandó választásokon elmennek szavazni. Ezen a körön belül továbbra is számottevő különbség van a kormány maradásában és távozásában bízók részvételi hajlandósága között: jelenleg a kormányt támogatók 68 százaléka, míg a kormányváltásban reménykedők 59 százaléka mondja magát „biztos” szavazónak.
