Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.19
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Korrupciós kockázatok a közszférában

Az Állami Számvevőszék 2017-ben hetedik alkalommal végezte el a közszféra intézményeinek korrupciós kockázatait, illetve a korrupció ellen védelmet biztosító kontrollok kiépítettségét értékelő Integritás felmérését.

A kutatáshoz idén minden korábbinál több 3346 szervezet szolgáltatott adatot – háromszor annyi, mint a program indulásakor. A felmérés megállapította: az öt évvel ezelőtti eredményekhez képest a hazai közintézmények integritás kockázatai trendszerűen csökkentek, rendszerszinten javult az integritás szintje a magyar közszférában. Az ÁSZ kutatásának eredményei bizonyították továbbá: a felmérésben való részvétel önmagában is erősíti az integritás tudatosságot - olvasható a számvevőszék honlapján.

Az Állami Számvevőszék 2011-ben indította el a közintézmények integritását vizsgáló és fejlesztő kérdőíves kutatását, melynek hétéves felmérési időszaka az idei évben zárult le. A 2013-2017 között zajló Integritás felmérésekben összesen 5639 intézmény vett részt, melyek között

voltak olyan szervezetek, amelyek minden évben, vagy több alkalommal is kitöltötték a kérdőívet,

így az öt év alatt összesen 11 934 kitöltött, feldolgozható kérdőív érkezett be az Állami Számvevőszékhez. A kutatáshoz csak idén 3346 szervezet szolgáltatott adatot – háromszor annyi, mint a program indulásakor.

Az ÁSZ felmérése igazolta, hogy az integritás kultúrájának megteremtéséért az elmúlt években indított átfogó, számos közintézmény együttműködésével zajló kezdeményezések eredményeként Magyarország ma már nemzetközi összehasonlításban is tudatosnak tekinthető a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépés. Az integritás kultúra elterjedése hazánkban emellett a szabályozás szintjén is egyértelműen nyomon követhető. Különösen az elmúlt hét évben, a jogszabályok, iránymutatások, hivatásrendi etikai kódexek, kormányzati stratégiák az integritást erősítő, korábban nem ismert eszközöket vezettek be.

A kutatás eredményei bizonyították, hogy a felmérésben való részvétel önmagában is erősíti az integritás tudatosságot.

Azoknál az intézményeknél ugyanis, amelyek legalább öt alkalommal részt vettek a kutatásban, a kockázatokat mérséklő kontrollok kiépítettségét jelző mutató több mint 12 százalékponttal magasabb, mint az egyszer résztvevők kontrollszintje.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×