Infostart.hu
eur:
383.26
usd:
329.33
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Ugrósdy Márton: Buta emberekből ritkán lesznek vezetők

Ugrósdy Márton: "Buta emberekből ritkán lesznek vezetők"

A Donald Trump amerikai elnök környezetében lévő katonai szakértők garanciát jelentenek arra, hogy a közeljövőben ne alakuljon ki katonai konfliktus a válságövezetekben - hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában.

Ugrósdy Márton szerint az a tény, hogy az utóbbi időben egyre több magas rangú volt tábornok került kormányzati pozícióba Donald Trump amerikai elnök mellett, egyben garanciát is jelent arra, hogy az Egyesült Államok a békés megoldásra törekedjen a világ konfliktus-zónáiban. A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója idézett egy korábban jelentős katonai sikereket elért amerikai tábornokot, aki a diplomácia megoldások fontosságát hangoztatta.

„Azok a katonák, akik ott vannak Trump környékén, nagyjából a saját generációjuk legjobbjai. Az amerikai hadsereg van annyira nagy és komplikált, hogy buta emberekből ritkán lesznek vezetők. Ezek között is korszakos tehetségek vannak, például McMaster és Mattis tábornokok, vagy John Kerry, aki az elnök kabinetfőnöke is lett. Mattis tábornoknak van egy érdekes, gyakran idézett mondása: behívták egy kongresszusi meghallgatásra, ahol a külügyminisztérium büdzséjének csökkentéséről volt szó, azt mondta, nem támogatja, mert minden egyes dollárt, amit a külügynél megspórolnak, neki lőszerre kell elköltenie, hogy a helyzetet kezelni tudja.”

Ugrósdy Márton szerint a tábornokoknak kiemelt szerepük van abban, is, hogy fékezik az amerikai elnök az észak-koreai diplomácia megnyilvánulásaira tett reakcióit.

„Ők tudják, hogy mivel jár az eszkaláció. Majd egyszer kiderül, hogy mi történt most Észak-Korea kapcsán és hogyan sikerült visszajönni abból a felfokozott hangulatból, amit láttunk. Valószínűleg a tábornokok el tudták magyarázni Donald Trumpnak, hogy megtámadhatjuk Észak-Koreát, de akkor jön az invázió és két nap alatt eljutunk odáig, hogy be kell vetni az atomfegyvereket, és akkor egész Koreából nem marad semmi. Valószínűleg elég meggyőző erővel elő tudják adni, hiszen pontosan tudják, milyen pusztítással járna egy ilyen konfliktus. Nem gondolom, hogy az amerikaiaknak most világos céljuk lenne Afganisztánban azon kívül, hogy lehetőség szerint ne haljon meg senki és a tálibok ne térjenek vissza. Nem biztos, hogy Irakban van azon túl stratégia, hogy győzzük le az Iszlám Államot és stabilizáljuk annyira a helyzetet, hogy az amerikai katonai jelenlétet tudjuk csökkenteni.”

A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója felhívta a figyelmet arra is, hogy Donald Trumpnak nincs víziója, hogy miként lehet létrehozni a válságövezetekben működő társadalmakat, sőt a kérdés a megválaszolását az amerikai elnök - Ugrósdy Márton megfogalmazása szerint - deklaráltan nem is tartja a magáénak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről
„Megvan az olajunk”

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

Az orosz elnöknek nem dolga, hogyan jut el az orosz olaj Magyarországra, megvannak a céljai, elérésükig nem fejezi be az ukrajnai háborút – erről beszélt egy szerdai tévéinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az ukrán követeléseket erőből le kell verni. Olajból „vannak ugyan stratégiai tartalékaink, de az infláció nő, a benzin drágul". Megerősítette: nem lesz miniszterelnök-jelölti vita Magyar Péterrel.

NATO felé kilőtt iráni rakétát semmisítettek meg

Az észak-atlanti katonai szövetség légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország felé tartott – közölték Ankarában.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×