A HVG-ben megjelent írás szerint Gerd Gigerenzer német pszichológus bírálta az orvosokat, mert azok

a rákszűrés előnyeit felnagyítják, a vele járó ártalmakat jelentéktelennek tartják.

Úgy vélte: a rákszűréssel összefüggésben a megelőzés szó használata félrevezető, mert a szűrés semmi módon nem akadályozza meg a betegség kialakulását. Szerinte sokkal közelebb állna a valósághoz, ha korai felfedezésről beszélnének.

Hozzátette: hasonlóan félrevezető az ötéves túlélési adatokkal érvelni a szűrés mellett. Szerinte ugyanis csak látszat, hogy az érintett nők körében csökken a halálozási arány. A szám inkább azt tükrözi, hogyan változik a kezelésekkel, betegségtudattal eltöltött idő.

A konkrétumokra kitérve a pszichológus egy amerikai onkológus elemzésére hivatkozva alkalmatlannak tartja a prosztatarák szűrésére a PSA-tesztet.

Az elemzésből az derült ki, hogy vizsgálatok tucatjai igazolták: a PSA-teszt sokszor ad hamis eredményt. A rossz eredmény után pedig az egészségkárosodás kockázatát is jelentő szövettani vizsgálat jön, amiután kiderülhet a daganat, de lehet, hogy azzal még évtizedeket lehet együtt élni, így megtörténhet, hogy nem a rákban, hanem a rákkal hal meg az ember.

Buzogány István, a Magyar Urológus Társaság elnöke szerint okoskodással nem szabad visszaforgatni az idő kerekét, egyébként pedig nincsenek olyan tudományos vizsgálatok, amelyek megcáfolják a prosztataszűrés eredményességét.

„Mielőtt nem volt PSA-szűrés, sokkal nagyobb arányban fedeződött fel a prosztatarák előrehaladott stádiumban, ami már gyógyíthatatlan volt.

Ez az előnye biztosan megvan, hogy sokkal több prosztatarákot fedezünk fel korai stádiumban, amikor végérvényesen meggyógyítható. Persze azt azért tudni kell, hogy ha meghosszabbítom az életét egy hatvanéves embernek, akkor nagy a valószínűsége, hogy előbb hal meg szívinfarktusban, tüdőembóliában vagy stroke-ban, mint hogy a prosztatarákja megölné. Ezért mondtam azt, hogy ez csak részigazság, amiből fals következtetést vonnak le, hogy nem érdemes kiválasztani azokat a betegeket, akiket meg kellene gyógyítani. Ez nem igaz” - fogalmazott a Magyar Urológus Társaság elnöke.

A német pszichológus szintén az amerikai onkológus elemzésére hivatkozva írja, hogy az emlőszűrés haszna is kevesebb annál, mint amit a nők gondolnak arról.

Ők ugyanis úgy vélik: a mammográfia felére csökkenti a mellrák kialakulásának esélyét, ezzel szemben Gerd szerint az igazság az, hogy a kockázatát nem befolyásolja, de még a halálozási adatokat sem.

Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke szerint az emlőszűrés jó és fontos vizsgálat.

„A szűrések ellenérve nem lehet az, hogy valami egészségkárosítás éri az embert.

A mammográfiánál kétségkívül van sugárterhelés, de ez a sugárterhelés elenyésző ahhoz képest, amekkora kockázatot jelent az, amit Magyarországon az egyre gyakoribbá váló emlőtumor jelent. Azt tudni kell, hogy az időben megtalált emlőrák az esetek többségében gyógyítható, és a döntő többséget mammográfia nélkül időben nem lehet megtalálni” - közölte a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke.

A német pszichológus szerint a szűrések hasznáról hiányosak a tudományos bizonyítékok. Az ÁNTSZ lakossági szűrésekre vonatkozó összesítésében ugyanakkor az áll: ha Magyarországon a lakosság legalább 70 százaléka részt venne szűréseken, akkor 5-7 éven belül évi 1500-2000 ember idő előtti halálozása elkerülhető lenne.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!