Infostart.hu
eur:
379.33
usd:
319.41
bux:
129447.89
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
A felvételizők felének van csak nyelvvizsgája

A felvételizők felének van csak nyelvvizsgája

Jelenleg a felsőoktatásba felvételizők körülbelül 50 százalékának van középfokú nyelvvizsgája, többségüknek angolból - mondta az InfoRádiónak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint a legnagyobb gond, hogy nincs felmérés a diákok nyelvtudásáról.

Székely László alapjogi biztos hivatalból indított átfogó vizsgálatot amiatt, hogy a kormány 2014 decemberében bejelentette: 2020-tól a felsőoktatásba csak az vehető fel, aki legalább középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával rendelkezik. Az ombudsman megállapította: az új követelmény meghatározásakor a szaktárca nem vette figyelembe az egyes oktatási szintek egymásra épülésének követelményét, nem biztosította a szükséges felkészülési időt, és nem gondoskodott az idegennyelv-oktatás iskolai feltételrendszerének megteremtéséről.

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke már kifejtette, hogy nincsenek pontos adatok a diákok nyelvtudásáról, csupán a felvételi adatoknál derül az ki, hogy hányan jelentkeztek nyelvvizsgával vagy emelt szintű nyelvi érettségivel, ez az elmúlt években ötven százalék körül volt. 

"Azt is tudjuk, hogy a diákok döntő többsége, legalább a kétharmada, de inkább háromnegyede jelentős számú

különórával, magántanári vagy nyelviskolai felkészüléssel érte el ezt a szintet"

- mondta Rozgonyi Zoltán. Erről végképp nincsenek hivatalos adatok, csak az egyesület saját felmérése szolgál alapul - tavaly márciusban készítettek egy online felmérést, ezen kétezer diák és 1200 tanár vett részt. Az is kiderült, hogy a nyelvvizsgával rendelkező diákok szűk háromnegyedének angolból, nagyjából negyedének pedig németből van bizonyítványa.

"A valós nyelvtudásról csak a középfokú oktatási intézmények beszámolóiból lehet képet kapni, és azt látjuk, hogy

a gimnáziumok 15 százaléka lehet olyan helyzetben,

hogy a lelkiismeretesen, szorgalmasan tanulókat el tudja juttatni a középfokú nyelvtudásig, a nyelvvizsga vagy a sikeres emelt szintű érettségi közelébe" - mondta Rozgonyi Zoltán.

Nem ismerjük a diákok tudását

Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint a legnagyobb probléma, hogy nincs olyan felmérés, amely alapján eldönthető, mikor lehetne bevezetni a nyelvvizsga-kötelezettséget. Csak megérzés alapján mondja, hogy az iskoláknak talán fele lehet alkalmas arra, hogy felkészítse nyelvvizsgára a diákokat. Ráadásul vegyes a kép, mert a középiskolás diákok többsége közben nyelviskolában is tanul. 

Légrádi Tamás úgy látja, az általános feltételeket az állam biztosítja, olyan óraszám és csoportlétszám van, amely lehetővé teszi a nyelvvizsga elérését. A különbséget sokszor a tanárok és iskolák elkötelezettsége jelenti. Nagy különbség van az alkalmazott módszerek között, eltérő a tanárok motivációs szintje, és szükség lenne stabilitásra is, hogy ne évente cserélődjenek a nyelvtanárok az iskolában.

"Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy meg tudjuk mondani, mikor lehet bevezetni ezt a követelményt. A nyelvvizsgára szükség van, kimeneti követelményként a felsőoktatásban most is kötelező, az irány mindenképpen az, hogy  a középfokú nyelvvizsga a bemeneti követelmény is legyen" - mondta a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Madaras Norbert: a párizsi olimpia után azonnal aláírtam volna, hogy négy ezüstöt nyerünk a következő két évben

Madaras Norbert: a párizsi olimpia után azonnal aláírtam volna, hogy négy ezüstöt nyerünk a következő két évben

Nemhogy félig, hanem majdnem tele van a pohár – így értékelte a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke, hogy a férfi és a női válogatott is két-két döntőt játszott bő fél éven belül. A sportvezető az InfoRádióban azt mondta, a vesztes finálékból is sokat lehet tanulni, és a magyar játékosoknak motiváló erőnek kell lennie, hogy legközelebb bebizonyítsák, ők a legjobbak, és képesek döntőt nyerni.

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Visszatért a bizonytalanság a tőzsdékre

Visszatért a bizonytalanság a tőzsdékre

Szerdán az ázsiai tőzsdék mérsékelten emelkedtek, az ausztrál piac vezette az emelkedést főként vállalati gyorsjelentések által hajtott ralinak köszönhetően. Az európai részvénypiacok ma stagnálással nyitottak, majd délutánra vegyes kép alakult ki. Délután a vártnál sokkal erősebb munkaerőpiaci adatok érkeztek az USA-ból, amire kezdetben felpattantak a tőzsdék, viszont később elolvadt az emelkedés. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×