Még mindig nincs jele, hogy az Európai Unió saját kezébe venné saját biztonságának kérdését, habár gazdasági ereje megvolna hozzá – mondta Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

"Az európai országok - tulajdonképpen az EU országait és a NATO tagországait is ide lehet érteni -,

elkényelmesedtek a saját biztonságuk szavatolása szempontjából,

kényelmesebbnek tűnt elviselni az Egyesült Államok védelmét" - mutatott rá a biztonságpolitikai szakértő.

Az iszlamista terrorizmus terjedése okot adna ugyan az uniós tagországoknak is, hogy másképp védekezzenek a biztonságpolitikai kihívásokkal szemben, mint korábban, például a szeparatista terroristák esetében a 70-es 80-as években, ám Tálas Péter szerint az európai államok még nem jutottak el oda, hogy közösen védelmezzék biztonságukat.

"Ha egyszerűen kell megfogalmazni, akkor azt kell látni, hogy a terrorelhárítás alapvetően rendőrségi és titkosszolgálati feladat. Ám a titkosszolgálatok Európában a terrorelhárítás mellett döntően azért mégiscsak a nemzeti érdekeket védik. A probléma az, hogy valószínűleg ezeknek a szervezeteknek

az együttműködése akkora bizalmi tőkét igényelne, akkora szuverenitás-lemondással járna, amit senki nem hajlandó bevállalni.

A nyugatiak sem, és a keletiek sem" - vélekedett Tálas Péter.

Persze vannak tradicionális együttműködések, de egy közös uniós hírszerzési szervezettől még nagyon messze vagyunk, egyelőre csupán a belbiztonsági rendszerek átalakítása és a nemzeti intézmények közötti együttműködés felgyorsítása várható – tette hozzá Tálas Péter.

Erdogan elnöki rendszerre vágyik 

Erdogan elnöki rendszert akar kiépíteni Törökországban - mondta a műsorban Tálas Péter.

"Ilyen szempontból minden egyes terrortámadás - legyen az Iszlám Állam, legyen az kurd, legyen az akár egy rendőr, aki lelövi az orosz nagykövetet - erősíti ezeket a szándékokat. Lehetőséget ad arra, hogy az elnök rendet ígérjen és rendet teremtsen" - hangsúlyozta.

A júliusi puccskísérlet óta végrehajtott kádercserék is az elnöki hatalom megerősítését szolgálják - tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója.

"Az első a hadsereg tiszti karának, vezérkarának leváltása, és annak az eurázsiai irányultságú, az oroszokkal partneri viszonyt feltételező és kívánó tiszteknek a helyzetbe hozása, akik láthatóan nagyon erősen támogatják ezt a mostani összefogást, ami Törökország és Oroszország között mutatkozik Szíria kapcsán. Nem jelenti ez azt, hogy teljes mértékben megváltozott volna a török hadsereg, de azt látni kell, hogy a török hadsereg presztízse a júniusi puccs óta nagyon lecsökkent. Nagyon nehéz helyzetben van a török hadsereg, ezért támogatja részben az Erdogan-rendszert, részben annak a külpolitikáját" - fejtette ki a szakértő.

Teljes elitcsere van folyamatban a török államigazgatásban és az oktatásban is - mutatott rá Tálas Péter.

"És van egy harmadik része, a rendőrségi változások. Azért kellene óvatosabban bánni szerintem a rendőrség megtisztításával, kádercseréjével, mert a rendőrség volt az, amelyik a júniusi puccs megakadályozásában nagyon nagy szerepet játszott" - jelezte. 

Figyelemre méltó Törökország külpolitikája is: Erdogan Oroszországgal és Iránnal összefogva akarja meggyengíteni az Amerikai Egyesült Államok és a Nyugat közel-keleti pozícióját - mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója.