eur:
393.84
usd:
365.07
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

Nem a 21. századi kihívásokra neveljük a gyerekeinket

Sokrétű és nem most, hanem több évtizede keletkezett problémák összessége miatt szerepeltek a korábbinál is gyengébben a Pisa-teszten a magyar diákok - véli az InfoRádiónak nyilatkozó neveléstudományi kutató, a Pisa-program volt alelnöke.

„Ezek az eredmények nagyon negatívak, de nem újak és nem meglepőek. Azt a negatív tendenciát, amit az utóbbi néhány PISA-ciklusban látunk, egy 20-25 éves perspektívába helyezve már azt mondhatjuk, hogy az okokat is elég régóta látjuk, és azokból kikövetkeztethető a következő évek tendenciája is” - jelentette ki a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára.

„Ha egymás mellé tesszük a TIMSS és a Pisa-eredményeket – amelyek véletlenül egybe estek –, akkor szembesülünk azzal a problémával, amit ugyancsak régóta látunk, hogy a magyar tanulók tudásával nemcsak mennyiségi, hanem minőségi problémák is vannak”

- közölte Csapó Benő.

A szakember kifejtette: a tankönyvi, tantermi tudást változatlan környezetben viszonylag pontosan vissza tudják adni, de ha akár csak egy kissé eltávolodunk, egy másik kontextusban kell az eredményeket alkalmazni, akkor már leblokkolnak a diákok.

„Ez egy olyan tudásértelmezésből fakad, amit meg kellene változtatni”

- emelte ki a neveléstudományi kutató.

Elmondta: jó régóta beszélünk már a problémamegoldó gondolkodásról, tanulási képességekről. Az utóbbi években megjelentek azok a koncepciók, amelyeket úgy szoktak összefoglalni, hogy 21. századi készségek.

„Ezekkel a magyar iskola hagyományos tanítási módszerei nem tudnak mit kezdeni” - jelentette ki a szakember.

„Nem arról van szó, hogy valami mást kellene tanulni, hiszen a diszciplináris – kémia, fizika, biológia – tudás nagyon fontos. De nem elég”

- hangsúlyozta a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára.

Hozzátette: ez behoz a képbe egy harmadik dimenziót is, a tanulás pszichológiai folyamatát. A feldolgozandó új ismereteket hozzá kell igazítani, hozzá kell kapcsolni a tanulók meglévő tudásához.

A magyar iskola azonban Csapó Benő szerint ezzel sem tud mit kezdeni.

„Vannak további gondok, amik velünk vannak. Ilyen a pedagógusok képzése, a pedagógusok pályára vonzása, továbbképzése, folyamatos szakmai fejlesztése”

- sorolta a neveléstudományi kutató.

Hozzátette, hogy vannak olyan új fejlemények is az elmúlt néhány évben, évtizedben, amelyek kifejezetten magyar-specifikusak és ránk hatnak: ezek a nagy átszervezések és az az általános bizonytalanság, amiről a pedagógusok folyamatosan panaszkodnak.

„Látom azonban az igyekezetet az oktatási vezetésben. Ha a Nemzeti Alaptanterv kidolgozásába beépülnek azok a pszichológiai-kognitív-tudományi-pedagógiai eredmények, amit a világ neveléstudománya az utóbbi évtizedben letett az asztalra, akkor az egy jó kiinduló lépés” - véli a Pisa-program volt alelnöke.

„Sokkal nagyobb szerepe van azonban annak, hogy milyenek lesznek a NAT alapján elkészíthető kerettantervek. Lehetőség lesz-e a differenciált fejlesztésre, teret adnak-e arra, hogy a pedagógusok nagyobb szabadsággal úgy fejlesszék a saját tanítványaikat, ahogy azt jónak látják” - véli a neveléstudományi kutató.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 28. 21:46
×
×
×
×