„Abban semmi kétség nincs, hogy egy ilyen olimpia megfinanszírozható” - mondta Csák János címzetes egyetemi tanár, a budapesti olimpiai pályázat egyik tiszteletbeli nagykövete az InfoRádió Aréna című műsorában.

A volt londoni nagykövet, a MOL korábbi elnöke hozzátette: a belső forrásokhoz kapcsolódnak még uniós pénzek és a NOB-nak az ötkarikás játékokhoz biztosított 1,7 milliárd dollárja.

„Ilyen szempontból gazdasági kérdés finanszírozhatósági szempontból nincs. Az a kérdés, hogy Budapesten keresztül mi az az elérés, amit a sportszerető közönségnek, vagy a hirdetők vagy a szponzorok fogyasztóinak tudunk kínálni” - véli az olimpiai pályázat tiszteletbeli nagykövete.

Csák János azt mondta, már most is profitál az ország a pályázatból.

„Ez már ma is megtérül. Ha összeadnánk, hogy Budapestet pusztán azóta, hogy ez az elhatározás megszületett, hányszor említették a nemzetközi sajtóban, elektronikus médiában, interneten, és azt összeadnánk, hogy mennyibe kerülne, hogy ekkora felületen Budapest képe az olimpia kapcsán megjelenjen, az rengeteg pénzt jelentene” - mondta a volt londoni nagykövet.

A jelenlegi számítások szerint a budapesti olimpia 700-800 milliárd forintba kerülne, ami a GDP 2,5 százalékát jelenti.

„Én nem is költségnek tekintem az olimpiát, hanem beruházásnak abban az értelemben, hogy az olimpia révén bekerülünk egy olyan klubba egy ilyen összetettségű verseny megrendezésével, ami után tulajdonképpen bármit megrendezhetünk. Ennek a tovagörgő hatása felér vállalati nyelven fogalmazva egy akvizícióval. Olyan, mint amikor a MOL megvette a Slovnaftot.

Magyarország nem követné el azt a hibát, amit Athén vagy Rio de Janeiro, Budapesten a döntés után azonnal belekezdenének a szükséges építkezésekbe

– mondta Csák János.

A mai EU-vezetők nem távlatokban gondolkodnak

Sem Donald Trump győzelmét, sem pedig a Brexitet nem az elitellenesség motiválta - mondta Csák János az InfoRádió Aréna című műsorában.

„Egy olyan sommás megállapítás, mint az elitellenesség, nagyon félrevezető. Szerintem nincs elitellenesség”

- véli a címzetes egyetemi tanár.

Felvázolta: minden országnak és az EU-nak is van valamiféle elitje, de ez az elit nem egyöntetű. Ezt látjuk a politikai megosztottságban, de a gazdasági filozófiákban is.

Meglátása szerint a választásoknál minden országban tulajdonképpen az eliteken belüli harc, küzdelem jelenik meg.

Példaként említette Donald Trumpot.

„Trump például hogy ne lenne az elit része? Az más kérdés, hogy a balliberális elit szólamait nem veszi át, és megpróbál ahhoz képest egy másik narratívával belépni” - mondta Csák János.

Hozzátette: ez történt egyébként a Brexit ügyében is. „Ki mondaná azt, hogy Boris Johnson nem az elit része? Jómódú családból a legjobb iskolákba járó parlamenti képviselő négy gyerekkel, felsőközéposztálybeli családból” - fogalmazott a volt londoni nagykövet.

„Éppen ez az elitek felelőssége” - emelte ki.

„Amikor úgy látjuk, hogy a választások során nagyon durvának tűnő kampányok vannak, azt jelenti, hogy azok a feszültségek, amelyek ilyenkor kiütköznek, azok a viták, amelyek ezeket a feszültségeket okozzák, nem zajlottak le az eliten belül”- magyarázta a címzetes egyetemi tanár.

A Brexittel kapcsolatban Csák János kifejtette: véleménye szerint a Brexittel egy kis józan észt elveszítettünk.

„A britekben ugyanis az volt a jó, hogy ők hajlandóak voltak ezekben a vitákban a dolgot magát nézni – persze úgy, hogy közben az érdekeiket érvényesítik”

- indokolta a volt londoni nagykövet.

„Nem vagyok túl optimista annak ellenére, hogy nekünk, magyaroknak az EU-ban és a magyar EU-tagság az egyik legmélyebb nemzeti érdekünk” - összegezte Csák János.

Hozzátette: „Azért nem vagyok nagyon bizakodó, mert most elkezdődik az új egyensúlyok beállítása: a francia-német tengely, a lengyelek szerepe – akik most fekete bárány szerepbe vannak szorítva, holott csak a józan ész hangján szólalnak meg –, a déli országok – látjuk, hogy Itáliában mi történik –, és akkor még Görögország problémájáról nem beszéltünk.”

„Tehát megint olyan szervezeti és érdekütközésekkel van mindenki elfoglalva, ami miatt a távlatosság elsikkad”

- hangsúlyozta a címzetes egyetemi tanár.