Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Jövőre 20 milliárd forinttal csökken a bankadó - a nap hírei

Két órás figyelmeztető sztrájkot tartottak a pedagógusok. Nagy-Britanniában megkezdődött az uniós tagságról június 23-ára kiírt népszavazás kampánya.

Jövőre 20 milliárd forinttal csökken a bankadó - jelentette be a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály az OTP Bank éves rendes közgyűlésén azt mondta: a kormány lépéseket tesz a készpénzforgalom visszaszorítására egyebek mellett a bankkártya-elfogadóhelyek számának növelésével. Szólt arról mis, hogy a tervek szerint a Budapest Bankban meglévő állami tulajdon értékesítését év végéig, az Erste Bank 15 százalékos tulajdonrészének megvásárlását pedig június 30-ig zárja le a kormány.

Részvényenként 165 forintos osztalékot szavazott meg az OTP közgyűlése. A testület döntése alapján ez 46,2 milliárd forint kifizetését jelenti. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója a közgyűlésen kiemelte: a bankcsoport számára véget ért a válság, a magyar bankrendszer és az OTP is növekedési pályára állt, és reményei szerint a folyamat a következő években is folytatódik.

Tíz és fél milliárd forintos technológiafejlesztő és kapacitásbővítő program indul a Rába Járműipari Holdingnál, miután a vállalat elfogadta az erről szóló javaslatot. A fejlesztés a következő másfél évtized stratégiájának első állomása, és a csoport futómű üzletágát érinti. A beruházás előkészítése még ebben az évben elindul, s várhatóan 2019-ben fejeződik be.

A negyedik negyedévben már pénzintézetben is lehet postai szolgáltatást igénybe venni jelentette ki a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár. Németh Lászlóné közölte: a tárca szeretné elérni, hogy a korszerű pénzügyi szolgáltatásokat bárhol, lehetőleg azonos színvonalon igénybe lehessen venni. Hozzátette: leghamarabb 300-500 településen lehet szó ilyen szolgáltatás bevezetéséről.

A kormány döntése értelmében 125 milliárdról 137 és fél milliárd forintra nőtt a 3-as metró felújítására szánt állami támogatás - erősítette meg a főpolgármester. Tarlós István hozzátette: nincs lehetőség új szerelvények vásárlására, csak a régiek felújítására. Szólt arról is, hogy folytatódnak a kerékpáros fejlesztések, ugyanakkor a rend biztosításáért részleges tiltások bevezetését is elképzelhetőnek nevezte. A főpolgármester szerint 2018 végére készülhet el a római parti védmű.

Szombaton lép életbe a kereskedelemről szóló törvény módosítása, miután az újbóli vasárnapi nyitvatartásra lehetőséget adó jogszabályváltozás megjelent a Magyar Közlönyben. Az Országgyűlés április 12-én vonta vissza a boltok vasárnapi zárva tartását előíró szabályozást a kormány javaslatára. A most kihirdetett törvénymódosítással a kiskereskedelemben visszaáll az alig több mint egy éve, 2015. március 15-én bevezetett boltzár előtti állapot.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének előzetes adatai szerint több száz iskola és több ezer pedagógus vett részt az érdekképviselet által meghirdetett kétórás figyelmeztető sztrájkban. Mendrey László, az érdekképviselet elnöke elmondta: az volt a cél, hogy felhívják a társadalom és a kormány figyelmét, nem jó irányban haladnak a dolgok. Hozzátette: a következő lépés az április 20-ai egész napos sztrájk, amelyet támogat a PDSZ. Palkovics László oktatási államtitkár arról beszélt: legközelebb hétfőn ül asztalhoz a pedagógusok sztrájkbizottságával.

Az Európai Unió külső határai és a közösségen belüli szabad mozgás megvédésére tett javaslatot a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor a Demokrata Centrumpártok Internacionáléjának lisszaboni tanácskozásán hozta nyilvánosságra a Schengen 2.0 elnevezésű tíz pontból álló tervet. Indítványát azzal indokolta, hogy elhibázottnak tartja a migrációs válság kezelésére tett európai bizottsági javaslatot, amely a menekültügyi rendszert akarja megreformálni, Magyarország álláspontja viszont az, hogy a határokat kell megvédeni.

Egységes válaszokat sürget az Európát ért biztonsági kihívásokra a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter Pozsonyban, Közép-Európa legjelentősebb kül- és biztonságpolitikai fórumán a Globsec 2016 konferencián azt mondta: az Európai Unió kudarcot vallott a bevándorlási válság kezelésére adott válaszaival, mivel azt a kvótákra alapozta.

Közös javaslatot készített az adóelkerülés és a korrupció ellen az Európai Unió öt legnagyobb tagállama. Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Spanyolország arra kéri a világ legfejlettebb államait tömörítő G20-csoportot, hogy közösen állítsák össze az adóparadicsomok listáját, büntessék meg az együttműködést elutasító országokat, valamint az információk automatikus cseréjével fedjék fel a fedőcégek valós tulajdonosainak kilétét.

Nagy-Britanniában megkezdődött az uniós tagságról június 23-ára kiírt népszavazás kampánya. David Cameron konzervatív párti miniszterelnök 3 éve jelentette be, hogy újra akarja tárgyalni Nagy-Britannia viszonyrendszerét az unióval, és utána népszavazásra kívánja bocsátani azt a kérdést, hogy a brit választók továbbra is az unióban, vagy azon kívül szeretnék tudni országukat.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×