Az Ab szerdán közzétett határozatában olvasható értelmezés szerint a nyilvánosságra hozatal akkor nem öncélú, ha az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül.

Rendőri bevetés demonstrációkon minden esetben a jelenkor eseményének minősül, ezért az arról készült felvétel a képen lévők hozzájárulása nélkül közvetíthető a nyilvánosságnak, kivéve, ha ez a rendőr emberi méltóságának sérelmét jelenti. Ilyen lehet például a hivatása gyakorlása közben megsérült rendőr szenvedésének bemutatása - olvasható a határozatban.

Az Index 2011-ben a rendvédelmi szakszervezetek tüntetéséről készült tudósításában közölt rendőrökről felismerhető fotókat. Az emiatt indított polgári perben a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kártérítés megfizetésére kötelezte a portált személyiségi jogi jogsértés miatt, és elrendelte, hogy tegyék hozzáférhetetlenné a nyilvánosság számára a fotókat.

Az Index, az Eötvös Károly Intézet és a Majtényi László Ügyvédi Iroda azonban az Ab-hoz fordult alkotmányjogi panasszal, a testület ezt követően semmisítette meg a tábla ítéletét, mivel megállapítása szerint az sértette az alaptörvényben rögzített sajtószabadságot.

Keddi keltezésű határozatának indoklásában az Ab kimondta: a nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett embert tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz, a jelenkor eseményeiről való szabad tájékoztatáshoz kötődik.

A határozat indoklása kitér arra, hogy az alaptörvény rendelkezéseit a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell értelmezni, és a sajtószabadság minden kétséget kizáróan ezek közé tartozik. Már az 1848-as forradalom egyik fő követelése volt a sajtó szabaddá tétele, a március 15-én közzétett kiáltvány 12 pontja közül a legelső mondta ki: "Kívánjuk a sajtó szabadságát, a censura eltörlését."

A határozat szerint az Ab feladata ebben az ügyben az volt, hogy megvizsgálja: a konkrét esetben a sajtószabadság érvényesülésének korlátozását indokolja-e az emberi méltóság védelméhez való jog, a panasszal érintett ítélőtáblai határozat egyensúlyt teremt-e a konkrét esetben a szabad tájékoztatás és az emberi méltóságra visszavezethető képmásvédelem eltérő szempontjai között.

A támadott táblai határozat nem állapította meg azt, hogy a szóban forgó felvételek sértő, megalázó, bántó, lealacsonyító vagy torz képet közvetítenek, vagy rossz benyomást keltenek az ábrázolt emberekről - közölte az Ab.

"Mindaddig, amíg valamely tájékoztatás nem visszaélés a sajtószabadság gyakorlásával, az emberi méltóság védelmével összefüggésben a személyiségi jogok sérelmére való hivatkozás ritkán alapozza meg a sajtószabadság gyakorlásának a korlátozását. Valamely jelenkori eseménnyel kapcsolatban a nyilvánosság figyelme elé került személyről készült képmás általában az eseménnyel összefüggésben az engedélyük nélkül nyilvánosságra hozható" - olvasható a határozatban.

A határozat rögzíti, hogy az Ab jelen ügyben az alaptörvény sajtószabadságra és emberi méltóságra vonatkozó szabályaiból indult ki, és nem polgári jogi viták eldöntésére törekszik. A polgári jog rendelkezéseit a rendes bírói gyakorlat tölti meg tartalommal. A képmás, a nyilvánosságra hozatal fogalmát, a nyilvánosságra hozatalhoz történő hozzájárulást, az engedély nélküli nyilvánosságra hozatal eseteit, ezek között a képmással való rendelkezési jog alóli egyik leglényegesebb kivételt, a nyilvános közszereplés fogalmát a bíróságok értelmezik.

"A nem egyértelmű jogszabályi környezetben is lehet megfelelő jogalkalmazással a sajtószabadságot tiszteletben tartó gyakorlatot kialakítani" - áll az Ab határozatának indoklásában.

A határozat meghozatalában részt vevő 14 alkotmánybíró közül három - Balsai István, Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla - csatolt a dokumentumhoz különvéleményt.