A szakember elmondta, az Európai Unióban és Magyarországon a járványügyi felügyelet és az egészségügyi ellátás sokkal magasabb szinten áll azon államokénál, ahol jelenleg járvány van, így csak behurcolt esetekről lehetne beszélni.

Példaként elmondta, ha esetleg valakin ebolára utaló jeleket tapasztalnak, a Szent László Kórház elkülönített részlegébe szállítják, a beteg vérmintájából pedig az Országos Epidemiológiai Központban néhány óra alatt diagnosztizálják, hogy valóban Ebola-vírusról van-e szó. Kis Zoltán hozzátette: Magyarországon kidolgozott eljárásrend van az ilyen súlyos fertőző betegségek kiszűrésére és a betegek elkülönítésére, gyógyítására, valamint a további járványügyi intézkedésekre.

A vírus ellen jelenleg nincs gyógyszer, az "immunrendszerünkre hagyatkozunk" - mondta a szakember, hozzátéve azonban, a betegek 40 százaléka túléli a fertőzést és ez javítható a megfelelő orvosi ellátással. Fontos, hogy minél hamarabb felismerjék a betegséget, csillapítani tudják a lázat, és pótolni a folyadékveszteséget.

Kis Zoltán - aki tavasszal egy hónapot töltött az Európai Mobil Laboratórium tagjaként a jelenleg fertőzött Guineában - elmondta, az afrikai országokban nagyon rosszak a higiénés viszonyok, nem tudják biztosítani a tiszta kórtermeket, a megfelelő fertőtlenítést, és ezekben az országokban csak az alapszintű gyógyszerek elérhetők.

A betegség a fertőződést követően 2-21 nap lappangási idő után jelentkezik, fejfájással, izomfájdalommal, magas lázzal, majd hányás és súlyos hasmenése lesz a betegnek. Végül véralvadási zavar lép fel, amely kihat a belső szervek működésére, a betegség végstádiumában pedig külső és belső vérzés tapasztalható - ismertette a virológus.

Kis Zoltán felhívta a figyelmet, hogy az Ebola-vírus fertőzött testnedvekkel - vérrel, nyállal - közvetlenül terjed, tehát nem légúti betegség, vagyis például tüsszögéssel nem lehet elkapni. Szintén nem lehet átadni a fertőzést papírpénz megfogásával vagy szúnyogcsípéssel.

A szakember hozzátette: ha valaki tünetmentes, akkor kevésbé terjeszti a vírust, mint amikor már előrehaladott a betegsége.

Kis Zoltán kiemelte, a hypo, a szappan, a különböző ruhafehérítő szerek, de már a mosás is inaktiválják a vírust, ami a napon szárított ruhában sem marad életképes.

Az Ebola-vírust az első beteg mindig valamilyen fertőzött állattól - denevér, majom - kapja el, annak feldolgozása során a húsával, vérével, belső szerveivel történő érintkezéskor, illetve a beteg állat harapásával. A vírus ezután már emberről emberre terjed.

Magyarországon az Országos Epidemiológiai Központ által működtetett Nemzeti Biztonsági Laboratóriumban képesek az Ebola-vírus kimutatására.

A Közép-Európában egyedülálló intézményben az elmúlt tíz évben fejlesztették ki a veszélyes kórokozók hagyományos és korszerű molekuláris biológiai diagnosztikai hátterét.

A laboratórium alkalmas a legveszélyesebb kórokozók izolálására, tenyésztésére, valamint mikrobiológiai tesztek elvégzésére. A munkatársak teljesen zárt, túlnyomásos védőruházatot viselnek, a laboratórium 24 órás, folyamatos ellenőrzés alatt áll, még a levegő sem juthat ki az épületen kívülre, a legszigorúbb ellenőrzés minden munkafolyamatra érvényes, a ki- és beléptetést regisztrálják.

Az intézetben a legveszélyesebb betegségek kórokozóit tárolják, vagy végeznek velük vizsgálatokat. Megtalálható itt egyebek mellett a pestis, az ebola, a lépfene (anthrax) kórozója, továbbá vizsgálatokat folytatnak több influenza törzzsel, például a H7N9 vírusával is.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hétfői adatai szerint július 30-áig 1440-en fertőződtek meg, közülük 826-an haltak bele a betegségbe a nyugat-afrikai térségben.