Infostart.hu
eur:
363.65
usd:
314.02
bux:
150110.32
2026. augusztus 17. hétfő Jácint

Ki nyerte az eddigi magyarországi EP-választásokat?

Május 25-én rendezik meg Magyarországon az európai parlamenti választást. Ez lesz a harmadik ilyen voksolás. Az első kettő a szavazók 60-70 százalékát nem érdekelte. Mindkétszer az akkor ellenzéki Fidesz győzött.

Az első magyarországi EP-választáson, 2004. június 13-án 38,50 százalék volt az országos részvételi arány. A legtöbben Budapesten, valamint Baranya és Bács-Kiskun megyében, a legkevesebben Vas, Veszprém és Zala megyében mentek el szavazni.

A több mint hárommillió voks 47 százalékát - körülbelül másfél milliót - a Fidesz kapta, és ezzel 12 mandátumhoz jutott. Az MSZP valamivel több mint egymillió szavazata 34 százalékot és 9 mandátumot jelentett. Utánuk jelentősen lemaradva végzett az SZDSZ 2, az MDF pedig 1 mandátummal, illetve a MIÉP, a Munkáspárt, a Magyar Nemzeti Szövetség és a Szociáldemokrata Párt, amelyek nem szereztek képviselői helyet.

A 2009 június 7-i EP-választáson már 27 jelölőszervezet került nyilvántartásba. Ekkor bukkant fel az Lehet Más a Politika és a Jobbik Magyarországért Mozgalom, de az aspiránsok között volt két kisgazda és két zöld párt is. Akkor még porondra lépett a Centrum Párt és a Vállalkozók Pártja, és olyan alakulatok is megjelentek, mint az Internetes Demokrácia és a Pajzs nevű szervezet. Közülük azonban 2009-ben csak nyolc tudott országos listát állítani: a Fidesz-KDNP, a Jobbik, a Humanista Párttal szövetséges LMP, az MCF-Roma Összefogás, az MDF, az MSZP, a Munkáspárt és az SZDSZ.

2009-ben a nyolcmillió választópolgár mindössze 36,31 százaléka vett részt a választáson, az első uniós voksolás óta tehát több mint két százalékkal még tovább csökkent a szavazók amúgy is nagyon alacsony aránya. A legtöbben ismét a fővárosban, a legkevesebben pedig Zala megyében járultak urnákhoz.

A győztes ismét a Fidesz lett. Az akkor még mindig ellenzékben lévő párt a szavazatok 56,36 százalékát szerezte meg, és ezzel 14 mandátumhoz jutott. Az MSZP kormányzati pozícióból csak 17.37 százalékos eredményt volt képes elérni, ami 4 mandátumra volt elegendő, holott a szocialisták minden érvet bevetettek, még a gazdasági válságot és a 2006-os utcai zavargásokat is. A Jobbik 17,77 százalékával 3 képviselőt küldött az uniós törvényhozásba, az MDF pedig 5,31 százalékkal 1 jelöltet juttatott képviselői székhez.

Hanganyag: Herczeg Zsolt

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter újra bejelentkezett Paksról: kritikus napok következnek

Magyar Péter újra bejelentkezett Paksról: kritikus napok következnek

A kormányfő továbbra is „Dunai hajós” üzemmódban, hétfő este is töltött egy videót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.18. kedd, 18:00
Sós Csaba
a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya
Korrigált a forint

Korrigált a forint

A forint hétfő délelőtt az euróval és a dollárral szemben is erősödött: az euró jegyzése 361,7 forintig süllyedt, míg a dollár 312 forint közelében is járt. A magyar deviza erősödését támogatta a dollár nemzetközi gyengülése is, az amerikai fizetőeszköz több mint kéthavi mélypontra került az euróval szemben. A dollár gyengülése mögött elsősorban a vártnál gyengébb amerikai makrogazdasági adatok álltak, amelyek hatására a befektetők visszafogták a további amerikai kamatemelésre vonatkozó várakozásaikat. Az euró ezzel párhuzamosan kéthavi csúcsra erősödött a dollárral szemben, és a japán jen is erősödni tudott. Délután azonban korrigált a forint, az euró árfolyama ismét 362 forint fölé emelkedett. A fordulat hátterében részben az a hír állt, hogy Irán fokozhatja a feszültséget a Hormuzi-szorosban és a tágabb régióban, amennyiben kudarcot vallanak az Egyesült Államokkal folytatott diplomáciai tárgyalások.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×