Infostart.hu
eur:
381.12
usd:
318.46
bux:
127890.41
2026. január 29. csütörtök Adél

Ki nyerte az eddigi magyarországi EP-választásokat?

Május 25-én rendezik meg Magyarországon az európai parlamenti választást. Ez lesz a harmadik ilyen voksolás. Az első kettő a szavazók 60-70 százalékát nem érdekelte. Mindkétszer az akkor ellenzéki Fidesz győzött.

Az első magyarországi EP-választáson, 2004. június 13-án 38,50 százalék volt az országos részvételi arány. A legtöbben Budapesten, valamint Baranya és Bács-Kiskun megyében, a legkevesebben Vas, Veszprém és Zala megyében mentek el szavazni.

A több mint hárommillió voks 47 százalékát - körülbelül másfél milliót - a Fidesz kapta, és ezzel 12 mandátumhoz jutott. Az MSZP valamivel több mint egymillió szavazata 34 százalékot és 9 mandátumot jelentett. Utánuk jelentősen lemaradva végzett az SZDSZ 2, az MDF pedig 1 mandátummal, illetve a MIÉP, a Munkáspárt, a Magyar Nemzeti Szövetség és a Szociáldemokrata Párt, amelyek nem szereztek képviselői helyet.

A 2009 június 7-i EP-választáson már 27 jelölőszervezet került nyilvántartásba. Ekkor bukkant fel az Lehet Más a Politika és a Jobbik Magyarországért Mozgalom, de az aspiránsok között volt két kisgazda és két zöld párt is. Akkor még porondra lépett a Centrum Párt és a Vállalkozók Pártja, és olyan alakulatok is megjelentek, mint az Internetes Demokrácia és a Pajzs nevű szervezet. Közülük azonban 2009-ben csak nyolc tudott országos listát állítani: a Fidesz-KDNP, a Jobbik, a Humanista Párttal szövetséges LMP, az MCF-Roma Összefogás, az MDF, az MSZP, a Munkáspárt és az SZDSZ.

2009-ben a nyolcmillió választópolgár mindössze 36,31 százaléka vett részt a választáson, az első uniós voksolás óta tehát több mint két százalékkal még tovább csökkent a szavazók amúgy is nagyon alacsony aránya. A legtöbben ismét a fővárosban, a legkevesebben pedig Zala megyében járultak urnákhoz.

A győztes ismét a Fidesz lett. Az akkor még mindig ellenzékben lévő párt a szavazatok 56,36 százalékát szerezte meg, és ezzel 14 mandátumhoz jutott. Az MSZP kormányzati pozícióból csak 17.37 százalékos eredményt volt képes elérni, ami 4 mandátumra volt elegendő, holott a szocialisták minden érvet bevetettek, még a gazdasági válságot és a 2006-os utcai zavargásokat is. A Jobbik 17,77 százalékával 3 képviselőt küldött az uniós törvényhozásba, az MDF pedig 5,31 százalékkal 1 jelöltet juttatott képviselői székhez.

Hanganyag: Herczeg Zsolt

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Varga Zsolt a vízilabda-Eb után: látható volt egyfajta fejlődés a két világverseny között

Kudarc vagy siker, esetleg mindkettő a belgrádi Eb-ezüst? Fel lehet-e készülni arra, hogy tizenkétezren üvöltenek a medence partján minden magyar támadásnál, a hazaiaknak szurkolva? Mekkora a stáb szerepe egy válogatottnál? Változhat-e a keret, visszatérhetnek-e akár világbajnokok 2026 későbbi feladataira? Minderről beszélt Varga Zsolt, a magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya, olimpiai bajnok az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.01.30. péntek, 18:00
Gyulay Zsolt
a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke
Erőre kapott a forint

Erőre kapott a forint

Mozgalmasan alakultak az elmúlt napok a devizapiacokon: a legnagyobb változások a dollárban és a jenben következtek be, de a forint szintén komoly hullámvasútra került. A Fed tegnapi kamatdöntése után rövid időre megállt a zöldhasú gyengülése, de a hajnali órákban ismét egyre többen kezdtek a dollár ellen fogadni, így ma reggel ismét a 2021-2022-es csúcsok közelében jártak a jegyzések. A mai nap egyelőre az elmúlt napok nagy mozgásainak korrekciójáról szól a dollár és a forint háza táján is, előbbi erősödő, utóbbi inkább gyengülő trendet mutat a nap folyamán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×