Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Ki nyerte az eddigi magyarországi EP-választásokat?

Május 25-én rendezik meg Magyarországon az európai parlamenti választást. Ez lesz a harmadik ilyen voksolás. Az első kettő a szavazók 60-70 százalékát nem érdekelte. Mindkétszer az akkor ellenzéki Fidesz győzött.

Az első magyarországi EP-választáson, 2004. június 13-án 38,50 százalék volt az országos részvételi arány. A legtöbben Budapesten, valamint Baranya és Bács-Kiskun megyében, a legkevesebben Vas, Veszprém és Zala megyében mentek el szavazni.

A több mint hárommillió voks 47 százalékát - körülbelül másfél milliót - a Fidesz kapta, és ezzel 12 mandátumhoz jutott. Az MSZP valamivel több mint egymillió szavazata 34 százalékot és 9 mandátumot jelentett. Utánuk jelentősen lemaradva végzett az SZDSZ 2, az MDF pedig 1 mandátummal, illetve a MIÉP, a Munkáspárt, a Magyar Nemzeti Szövetség és a Szociáldemokrata Párt, amelyek nem szereztek képviselői helyet.

A 2009 június 7-i EP-választáson már 27 jelölőszervezet került nyilvántartásba. Ekkor bukkant fel az Lehet Más a Politika és a Jobbik Magyarországért Mozgalom, de az aspiránsok között volt két kisgazda és két zöld párt is. Akkor még porondra lépett a Centrum Párt és a Vállalkozók Pártja, és olyan alakulatok is megjelentek, mint az Internetes Demokrácia és a Pajzs nevű szervezet. Közülük azonban 2009-ben csak nyolc tudott országos listát állítani: a Fidesz-KDNP, a Jobbik, a Humanista Párttal szövetséges LMP, az MCF-Roma Összefogás, az MDF, az MSZP, a Munkáspárt és az SZDSZ.

2009-ben a nyolcmillió választópolgár mindössze 36,31 százaléka vett részt a választáson, az első uniós voksolás óta tehát több mint két százalékkal még tovább csökkent a szavazók amúgy is nagyon alacsony aránya. A legtöbben ismét a fővárosban, a legkevesebben pedig Zala megyében járultak urnákhoz.

A győztes ismét a Fidesz lett. Az akkor még mindig ellenzékben lévő párt a szavazatok 56,36 százalékát szerezte meg, és ezzel 14 mandátumhoz jutott. Az MSZP kormányzati pozícióból csak 17.37 százalékos eredményt volt képes elérni, ami 4 mandátumra volt elegendő, holott a szocialisták minden érvet bevetettek, még a gazdasági válságot és a 2006-os utcai zavargásokat is. A Jobbik 17,77 százalékával 3 képviselőt küldött az uniós törvényhozásba, az MDF pedig 5,31 százalékkal 1 jelöltet juttatott képviselői székhez.

Hanganyag: Herczeg Zsolt

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

2027-ben új, több mint 600 milliárd forintos energetikai lakásfelújítási programot indít a Tisza-kormány Wekerle+ Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel néven. A konstrukció célja, hogy 2030-ig több mint 120 ezer lakóingatlan korszerűsítését segítse elő kedvezményes hitellel és utólagos, vissza nem térítendő támogatásként működő tőkeelengedéssel. A program családi házak, sorházak, ikerházak, panelépületek, téglaépítésű társasházak, valamint kis lakásszámú társasházak egyedi fűtésű lakásainak felújítására is igénybe vehető lesz. A támogatás központi feltétele a legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás elérése. A részletes pályázati felhívások megjelenéséig az alábbi útmutatóban a kormányzati bejelentésekből és a megjelent kormányhatározatból ismert keretszabályokat, pénzügyi feltételeket és gyakorlati tudnivalókat foglaljuk össze. A végleges feltételeket a későbbi pályázati dokumentumok pontosíthatják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×