A német haderő 2027-re szeretne rendszerbe állítani egy többször is felhasználható, hiperszonikus katonai űrrepülőgépet: a HYTEV-et, amelyet a brémai Polaris Raumflugzeuge startup fejleszt a Bundeswehr megrendelésére. A rendszer pontosan azt valósítja meg, amitől az 1970-es években (tévesen) rettegett a Szovjetunió – írja a Defence Express beszámolója nyomán a Portfolio.

A HYTEV (Hypersonic Test and Experimentation Vehicle) fejlesztésére a brémai Polaris vállalat 2025 februárjában kapott szerződést a Bundeswehr beszerzési hivatalától.

A cél, hogy létrehozzanak egy olyan új generációs katonai űrrepülőt, ami képes a hiperszonikus sebességre, ráadásul többször használható.

A kétfokozatú rendszer első eleme – lényegében egy hordozó repülőgép – két turbóventilátoros sugárhajtóművel és egy Aerospike rakétahajtóművel rendelkezik majd, míg a második fokozat kizárólag rakétahajtóművet kap.

Az első fokozat hagyományos repülőgépként száll fel, Mach 5 feletti, hiperszonikus sebességre gyorsul, és behatol a felső légkörbe. Innen válik le a rakétarepülőgép, amely akár 1000 kilogramm hasznos terhet is képes Föld körüli pályára állítani. Mindkét fokozat pilóta nélküli eszköz, vagyis drón lesz.

Tömegét tekintve a HYTEV körülbelül akkora lesz, mint egy vadászrepülő. A fejlesztés költségeit nem hozták egyelőre nyilvánosságra, az elkészülés határidejét viszont előre hozták 2028-ról 2027-re. Ez merőben szokatlan, ugyanis a hasonló projektek rendszerint csúszni szoktak.

A rendszerrel a német haderő egy olyan eszközt kapna, ami hagyományos kifutópályáról indul, és előre nehezen kiszámítható repülési pályákon képes számottevő hasznos terhet orbitális pályára juttatni. Mindez űrkikötő és hagyományos hordozórakéta igénybevétele nélkül valósulna meg.

A hidegháború alatt, az 1970-es években pontosan ettől rettegett a szovjet vezetés az amerikai űrsikló-program kapcsán.

Moszkvában akkoriban tévesen úgy vélték, hogy a Space Shuttle űrrepülőgép valójában orbitális bombázó, amely egyetlen Föld körüli keringés alatt képes csapást mérni a Szovjetunióra, majd visszatérni az Egyesült Államokba újbóli bevetésre. A vélt fenyegetésre válaszul született meg a Buran harci rakétarepülőgép-program. Utólag kiderült, hogy az amerikai űrsikló nem rendelkezett ilyen képességekkel. A HYTEV viszont a jelenlegi tervek alapján pontosan egy ilyen típusú, katonailag is releváns orbitális rendszer irányába mutat.