A Tárki kutatói úgy vélik, egy végletesen megosztott, túlpolitizált országban élünk, ahol a magánszférában is erőteljesen megjelennek a napi politikai ellentétek. Az értelmiség feladata lenne egyebek között, hogy megfordítsa ezeket a folyamatokat, ehelyett többnyire éppen az értelmiség gerjeszti a szembenállást - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kolosi Tamás, a Tárki elnöke.

A kormányzati teljesítményt a többi között a gazdaság teljesítményével és az államigazgatás minőségével lehet mérni - mondta a Tárki elnöke, Kolosi Tamás.

A Tárki vezetői a migrációt tervezőkről is beszéltek. A Tárki honlapján az olvasható, hogy az elmúlt két évtized alatt lényegében háromszorosára nőtt a külföldi munkavállalást vagy végleges letelepedést tervező felnőtt magyarok aránya. A kétezres évek folyamatos emelkedő trendje tavaly érte el eddigi csúcspontját: 2012-ben a felnőtt magyarok 19%-a tervezett valamilyen típusú migrációt.

Szűk egy évvel később, 2013 januárjában halvány csökkenés után a lakosság 16 százaléka gondolkodik azon, hogy más országban folytatja életét - derül ki a társadalomkutatási intézet 1993 óta tartó idősorából.

A magyar lakosság migrációs potenciálja, azaz azok aránya, akik ideiglenesen vagy végleg külföldre költöznének a kilencvenes évekhez képest a 2000-es évek elejére megnőtt: míg a rendszerváltást követő évtizedben a csupán lakosság 5-6 százaléka tervezett migrációt, addig 2001-ben már lényegében megduplázódott, 2011-től pedig megtriplázódott az arányuk.2010 óta a rövid- és hosszú távú munkavállalás szándéka megnőtt, a kivándorlást tervezők aránya lényegében változatlan. 2013 elején a felnőtt lakosság 13 százaléka tervezi, hogy néhány hétre vagy hónapra, 11 százaléka, hogy pár évre külföldre menne dolgozni, 6 százalékuk pedig kivándorolna.

A migrációs potenciál célországai, azaz hogy mely országokba szándékoznak költözni a migrációt tervezők, 2013-ban is azok, amelyek korábban voltak: elsősorban Ausztria, Németország és Nagy-Britannia. Az Egyesült Államok és Kanada, valamint a világ többi országának súlya a kivándorlást tervezők körében magasabb, mint a végleges kivándorláshoz képest átmenetinek szánt külföldi munkavállalást tervezők között.

A Tárki nemrég jelentette meg a Társadalmi Riport 2012 című kötetét. A társadalmi riportok Európa különböző országaiban más és más modelleket követnek - olvasható a Tárki honlapján. Vannak olyanok, amelyek elsősorban az adatközlésre szorítkoznak és a társadalmi indikátorok idősorait interpretálják.

Ehhez képest egy másik műfajt jelent a Tárki Társadalmi Riportja, amely az elmúlt két év szisztematikusan gyűjtött empirikus kutatási eredményeit adja közre, részben olyan tanulmányok megjelentetésével, amelyek az adott jelenséget nemcsak idősorosan, leíró módon prezentálják, hanem igyekeznek az adatok mögé nézve azt magyarázni is. A szerkesztők nagyon bíznak abban, hogy az idei kötetbe beválogatott tanulmányok kellően jó áttekintést adnak a magyar társadalomról, még akkor is, ha tudják, hogy az elmúlt két év rendkívül intenzív, és sok esetben az állampolgárok életét fenekestől felforgató folyamatait egy ilyen kötet keretében lehetetlen volna kimerítően elemezni.

A teljes Arénát meghallgathatja, ha ide kattint.