A devizahitelek rögzített árfolyamon való egyösszegű végtörlesztésének lehetővé tételét javasolja a kormánynak a Fidesz és a KDNP frakciója. Lázár János, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője a frakciószövetség hajdúszoboszlói kihelyezett ülése után elmondta: a javaslat alapján a svájci frankot 180, az eurót 250 forintos árfolyamon végtörleszthetnék a hitelesek, és tranzakció teljes költségét a bankoknak kell viselniük. A kormány vasárnap dönt a kérdésben. A Magyar Bankszövetség szerint a javaslat veszélyezteti a pénzügyi intézményrendszer stabilitását. Az MSZP és az LMP szerint az elképzelés csak a tehetősebbeknek kedvez, a Jobbik várja a javaslat részleteit.
A hajdúszoboszlói frakcióülésen a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja támogatta az egyfordulós, vegyes választást támogat az új választójogi törvény tervezetében, a bíróságok szervezeti felépítésének átalakítását, a fekvő- és a járóbeteg-ellátás állami feladattá tételét és azt, hogy a következő tanévtől - az önkormányzati óvodák kivételével - állami fenntartásba kerüljenek az általános iskolák, a gimnáziumok és a szakközépiskolák. Az MSZP szerint az iskolák államosítása iskolabezárásokhoz vezethet, úgy vélik: a döntés mögött a pénzkivonás szándéka áll.
A tanárképzés átszervezésének fontosságát és a pedagógusok megfelelő javadalmazását hangsúlyozta az ELTE 377. tanévnyitó szenátusi ülésén a nemzeti erőforrás miniszter. Réthelyi Miklós úgy fogalmazott: vissza kell állítani a pedagóguspálya presztízsét, megfelelő javadalmazást és kiszámítható életpályát kell kínálni a tanárok számára. Hozzátette: újra kell gondolni a pedagógusok továbbképzési rendszerét is, amelyet összhangba kell hozni a pedagógus életpálya elvárásaival. A miniszter arról is beszélt, hogy szeretnék, ha a hallgatók képzési idejükből fél évet külföldön végeznének el, ezért tartják fontosnak az oktatói és hallgatói mobilitás segítését. Réthelyi Miklós az InfoRádióban azt is elmondta: felmerült, hogy azok, akiknek már van diplomájuk, fizetésük egy részét adják egy, a következő generáció képzésére létrehozott alapnak.
Júliusban a kivitel 6,6 százalékkal, a behozatal 3 százalékkal nőtt éves összevetésben euróban számolva. Egy hónappal ezelőtt az export 3,1, az import 3,8 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az első hét hónapban az egyenleg 4 milliárd 227 millió euró többletet mutatott, míg tavaly január és július között 2 milliárd 982 millió euró volt ez az adat.
Szintén a KSH által közzétett adatok szerint júliusban 5,9 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma éves összevetésben, az összes árbevétel pedig 3,8 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel. A vendégéjszakák száma júliusban 2,8 millió volt, a bevételek pedig elérték a 26,4 milliárd forintot. Az év első hét hónapjában a vendégéjszakák száma 0,4 százalékkal 10,7 millióra nőtt, a szálláshelyek 133,3 milliárd forint összes bevétele pedig 4,1 százalékkal volt több, mint az előző év hasonló időszakában.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint a Magyarországon működő 18 magánnyugdíjpénztár több mint 5 milliárd forint működési veszteséggel zárta az első félévet. A közlemény alapján ez több mint kétszerese a tavalyi egész évinek, és mintegy nyolcszorosa a tavalyi első félévinek. Június végén a kasszáknak 100.625 tagjuk volt, a pénztári portfólió piaci értéke pedig 244 milliárd forintot tett ki. Az adatok alapján 3.011.149 pénztártag lépett vissza az állami tb-rendszerbe.
A Nemzetközi Munkaügyi Hivatalt kérte az új munka törvénykönyve tervezetének véleményezésére hat magyar szakszervezeti szövetség. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma kezdeményezésére a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal október elsejéig fogja áttekinteni a jogszabály-tervezetet, véleményét elküldi a szaktárcának, a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseleteknek is.
Több jelentős beruházás előkészítésén dolgozik a Budapesti Közlekedési Központ a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszakra vonatkozóan - írja a Napi Gazdaság. A lap úgy tudja: a tervek szerint meghosszabbítanák a HÉV-et a belvárosig, a metrót kivinnék a külvárosba, és korszerűsítenék a földalattit is. Ebben az időszakban készülne el a fővárosi villamos- és trolibuszhálózat egységes fejlesztési koncepciója is. A lap a rövid távú programok között említi, hogy fejlesztenék az 1-es és 3-as villamosok vonalát, illetve elkészül a fonódó villamosok új projektterve is.







