Elszálltak már a panelárak is, pedig korábban azt lehetett olvasni, tudni, hinni, hogy ezek a házak életciklusuk vége felé közelednek.

A folyamatot kibogozandó Balogh László, az Ingatlan.com vezető elemzője az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, a panellakások kelet-közép-európai különlegességnek számítanak, bár a technológiával Nyugat-Európában is lehet találkozni. Ami pedig a hazai állományt illeti, az nem egységes, vannak szovjet és dán szabvány szerint épült panelházak egyaránt, és ezek kicsit különböznek is egymástól, a lényeg az, hogy több jelentős vonzereje van a konstrukciónak:

1. állandó minőség, „csontvázak nem nagyon esnek ki a szekrényből”, mint például egy belvárosi tégla lakásnál, ahol egy adott lakással már mindent megcsináltak, szanaszét szabdalták
2. praktikus, modern belső elrendezés, nem kell „kilométereket lovagolni” egy folyosón egyik szobából a másikba, hatékony helykihasználás
3. hasonló állapotú és méretű téglalakáshoz képest egy panellakás 22-24 százalékkal olcsóbb, egy közepes lakás esetében ez akár 10 milliós különbséget is jelenthet.

„Hab a tortán, hogy ezek a panelok általában nem önmagában épültek, hanem lakótelepeken. A lakótelepek pedig már az építés során megfelelő infrastruktúrát kaptak; bolt, patika, rendelő, közlekedés, ez adta a panelreneszánsz erejét, amikor elindultak az árak felfelé” – tette hozzá még Balogh László.

Szerinte már pár éve is kár volt ámuldozni egy 50 négyzetméteres panel 70-75 millió forintos árán, amikor egy medián budapesti lakáseladásnál 99 millió forint az adásvétel összege; e mögé pár éve talán sokan még medencés villát képzeltek minden extrával.

A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült, alább megtekintheti, meghallgathatja.