Kedd reggelig már 131 ezren kitöltötték a közlekedésbiztonsági kérdőívet, anélkül, hogy akár egy forintot is költöttünk volna reklámra – hangsúlyozta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egy háttérbeszélgetésen az Index tudósítása szerint.

Mint korábban a miniszter és Magyar Péter kormányfő is elmondta, két ütemben módosítják a KRESZT: először a társadalmi egyeztetés után egy gyors módosítást hajtanak végre a legégetőbb problémák ügyében, mint az e-rollerek vagy a gyorshajtók, „utcai versenyzők” ügye, de közben a KRESZ teljes felülvizsgálatán is dolgoznak.

A társadalmi egyeztetés kérdőívét a kormany.hu oldalon itt lehet kitölteni, mint írják, a kérdőív kitöltése mintegy 15 percet vesz igénybe, a válaszadás anonim és önkéntes. A felmérésből készült összefoglalót a kérdőív lezárását és értékelését követően közzéteszik. A kérdőívet szeptember 9-ig lehet kitölteni

A csomag egyik kulcskérdése az illegális utcai versenyzés, amelyre önálló büntetőjogi tényállás születhetne. A miniszter szerint a német jog már létező meghatározásait vennék át.

Külön kezelnék azt,

• aki egy lámpánál összeméri az erőt a mellette állóval,
• és azt, aki tuningolt autóval versenyezni jár ki az utcára, előre megfontoltan.

A kirívó sebességtúllépések ügyében a tárca osztrák mintára tenné büntethetővé az extrém gyorshajtást, nem csak szabálysértési, hanem büntetőügy is lenne. A kérdőívben az egyszerűség kedvéért konkrét értékeket – lakott területen 120, gyorsforgalmi úton 200 km/h fölött – határoztak meg, de él a százalékos megközelítés lehetősége is.

A miniszter szerint a legélesebb vitát a „progresszív bírság” váltja ki: a gyorshajtási büntetést a jövedelemhez vagy a jármű értékéhez igazítanák. Svájcban például a napi jövedelemhez kötött szorzóval állapítják meg a bírságot.

Szigorítás várható: kirívó gyorshajtásnál

• a jármű forgalomból való kivonása,
• visszaeső, notórius szabályszegőknél pedig – osztrák mintára – a jármű elkobzása is bekerülhet a magyar jogba.

Ez utóbbit a miniszter „közlekedési háromcsapás-logikaként” írta le: nem gyakori, de ott lebegő végső következmény lenne a legsúlyosabb visszaesőknél.

Az átlagsebesség-mérésre a tárca szerint több ponton már készen áll a rendszer. Ehhez nem kell traffipax: elég két hitelesített távolságra lévő kamera, amely rögzíti, hogy egy adott rendszám mikor halad át az egyik és a másik ponton – a kettő közötti átlagsebességet ebből egyszerűen ki lehet számolni.

Vitézy szerint ilyesmire a BKK már ma is képes az Árpád hídnál, és az új díjkamerák is alkalmasak rá a gyorsforgalmi hálózaton. A módszer egyik mellékhatása, hogy elnézőbb: aki csak egy pillanatra, előzés vagy besorolás közben lépi túl a sebességhatárt, de a szakasz egészén tartja a tempót, az egy átlagsebesség-mérésnél nem bukik le úgy, mint egy pontszerű traffipaxnál.

A miniszter szerint ezt olyan helyekre képzelik el, mint az autópályák, a gyorsforgalmi utak és a hosszú, lehajtó nélküli városi szakaszok, például az Árpád híd.

Barna Zsolt közúti közlekedési ügyekért felelős államtitkár külföldi adatokkal támasztotta alá a hatékonyságot: az olasz autópályák jelentős részén a hivatalos statisztika szerint 51 százalékkal csökkent a balesetek száma, Ausztriában és Hollandiában is látványos javulást mértek.

A rollerekre a kormány már a KRESZ átfogó reformja előtt szabályt hozna. A tervek szerint jármű-kategóriába sorolnák őket, külön kezelve a kis és a nagy teljesítményű eszközöket.

• A 25 km/h alattiak nagyjából kerékpárként viselkednének,
• fölöttiekre a segédmotoros kerékpár szabályai vonatkoznának.

A kérdőív a korhatárról – 12, 14, 16 vagy 18 év – és a bukósisak kötelezővé tételéről is kérdez.

A tavalyi előzetes számok szerint

a rolleresek a balesetek 4 százalékát okozták, ami a gyalogosokéval és a motorosokéval megegyező arány, miközben jóval kevesebben vannak.

A rolleres balesetek 45 százalékában pedig 25 év alattiak az érintettek – ez az államtitkár szerint jól indokolja a korhatárt, hiszen a legkevésbé tapasztalt csoportot védenék.

Kötelező lesz a védőfelszerelés használata is, például a sisak.

Kitért arra, hogy a bérelhető rollereknél nem megoldható a védőfelszerelés biztosítása, így

veszélybe került a bérelhető rollerek iparágának magyarországi jövője.

Ugyanakkor az elektromos rollerek betiltásáról az önkormányzatok dönthetnek, ez már most is így van. Vitézy ugyanakkor a vidéki szempontra is figyelmeztetett. Szerinte a roller és a kerékpár nem csupán a budapesti belváros turistáinak eszköze, hanem sok kisebb jövedelmű, autót nem engedhető ember számára fontos közlekedési mód. Egy kis forgalmú, falvak közötti úton betiltani a rollert néhány belvárosi szabálytalankodó miatt szerinte aránytalan lépés lenne.

Fontos hátteret adott a beszélgetéshez az is, hogy a nagyobb teljesítményű rollerekre már két éve kötelező a felelősségbiztosítás, a súlyos balesetek száma pedig egyetlen év alatt 73 százalékkal ugrott meg – a szabályozás viszont eddig váratott magára.