Az elmúlt bő egy évben nemcsak az alkotmányozás során alkalmazta a kormánytöbbség a jogot puszta politikai eszközként - érzékeltette Sólyom László. Az egy éve távozott köztársasági elnök szerint az alkotmányozáshoz való hozzáállás ezzel nagyobb változást jelent, mint maga az új alaptörvény. Attól ugyanakkor nem tart, hogy a december 31-ig hatályos Alkotmány hatása minimálisra zsugorodna.

Úgy fogalmazott az Origónak, hogy ha az Alkotmánybíróság, az ügyvédség, a bírói kar és minden jogász legény a talpán, akkor az alkotmányos kultúra túléli a mostanihoz hasonló sajnálatos periódusokat is.

Nyomatékosította, hogy az Alkotmánybíróság hatásköreinek megcsonkítása gyógyíthatatlan seb az Alkotmányon, hiszen így a kormányzati cselekvés jelentős részében lehetséges alkotmányellenes törvényeket hozni és alkalmazni.

Sólyom László a testület feladatköreinek átszabásában, különösen a bírói hatalmi ág ellenőrzésében nagy lehetőséget lát arra, hogy az Alkotmánybíróság újra igen aktív, alkotó periódust élhessen meg. A létszámbővítést ugyanakkor nagy problémának tartja, mert az általa vezetett testület teljes ülését már 11 fővel is nehéz volt megtartani.

Néma marad

A volt államfő arról is beszélt, hogy irtózik a megmondó ember szerepétől, ha pedig felszólítgatják, ő biztosan néma marad - utalt ezzel Gyurcsány Ferenc nyílt levelére.

A korábbi miniszterelnök távozását viszont nem burkolt formában, hanem nyíltan kellett volna szorgalmaznia a 2006-os önkormányzati választás estéjén - tette hozzá. Sólyom László bánja, hogy sokszor túlzottan is kiegyensúlyozva, körbebástyázva nyilatkozott, bár szerinte az elnökség egészében nem lehetett szívbajosnak beállítani. Megjegyezte, hogy a kívülállás fenntartása rendkívül nehéz feladat, miközben a pártok közvetlen csatlakozást vártak volna tőle.

Ha felkérés érkezik, vállalt volna még egy ciklust, de már a választási kampányból kihagyták a köztársasági elnök kérdését, így tudhatta, hogy nem lesz helye a nemzeti együttműködés rendszerében. Azt ezzel együtt nehezményezte, hogy Orbán Viktor kormányfő a jogilag lehetséges utolsó napokban közölte a Fidesz elnökségének döntését.

Sólyom László szerint az elmúlt időszakban néha az indokoltnál hevesebben támadták a kormányt, ő maga pedig továbbra is kötelességének érzi Magyarország megvédését és tárgyilagos nemzetközi megítélésének elősegítését.

Utódját, Schmitt Pált eddig egyszer - a 98 százalékos különadó alkotmánybírósági megsemmisítésére reagáló, hatáskörcsonkító alkotmánymódosítás elfogadása után - kereste fel. Akkor - mint mondta - nem tehetett mást, és nem sértődött meg azon sem, hogy a jelenlegi államfő végül nem fogadta meg a tanácsát. Sólyom László az interjúban egyértelművé tette, hogy eszében sincs visszatérni a politikába.