A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az MTI-hez pénteki közleményében ismerteti, hogy a 98 százalékos mértékű különadó azt a magánszemélyt terheli, aki állami, önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szervezeteknél munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt, és akinek e jogviszony megszűnésével kapcsolatban megszerzett bevétele a főszabály szerint a 3,5 millió forintot, speciális esetben a 2 millió forintot meghaladja.

A 2 millió forintot meghaladó kifizetés csak az állami vezetők, polgármesterek, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében minősül különadó-alapnak.

Ha a volt kifizető 2005. január 1. és 2010. december 29. között különadó-alapot képező bevételt juttatott, akkor 2011. március 31-ig részletesen adatot kellett szolgáltatnia az állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatás magánszemélyenkénti és éves bontásban tartalmazza a volt kifizető által juttatott bevételből a különadó-alapot képező összeget, valamint az abból korábban levont közterheket.

A NAV eddigi tapasztalatai alapján a jogkövető magatartást gyakorló, adókötelezettségüket teljesíteni kívánó adózók számára nem okozott problémát a különadóról készítendő 1053K jelű bevallás kitöltése és benyújtása, valamint a kifizetők is gond nélkül teljesítették adatszolgáltatási kötelezettségüket - áll a közleményben.

Az állami adóhatóság a közleményben nyomatékosan felhívja minden, a különadóval érintett magánszemély figyelmét arra: a 1053K jelű bevallást nyújtsák be még abban az esetben is, ha fizetési kötelezettségüket esetleg nem tudják határidőben teljesíteni. A bevallás benyújtásának elmulasztása ugyanis 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal szankcionálható, és az ellenőrzés megindítását is magával vonhatja. Mérséklést, illetve fizetési könnyítést a különadóra vonatkozóan is a méltányosságra vonatkozó általános szabályok szerint lehet kérni.

Az Országgyűlés 2010. november 16-án fogadta el a 98 százalékos különadóról szóló jogszabályt. A törvény december 30-án lépett hatályba, rendelkezéseit ugyanakkor a 2005. január elsejét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. Bevezetését a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések visszaszerzésével indokolták.