A Bill Saporito által jegyzett interjú pénteken jelent meg a magazin internetes oldalán.

Schmitt elmondta, hogy a globális gazdasági válság akkor érte el Magyarországot, amikor a hazai gazdaság nagyon gyenge volt, ezért az ország kettős válságot élt át, ezért nehezebb a kilábalás.

"Az IMF-től kellett segítséget kérnünk. 25 milliárdot ajánlottak fel - mondta Schmitt Pál, rámutatva, hogy ez nagyon fontos volt a maga idején, mert egy bizonyos fokig biztonságot és védelmet nyújtott az országnak, amely nem tartozik euróövezethez.

Az államfő a kérdésre, hogy Magyarország miért "szabadult meg" az IMF-től, kijelentette, hogy nem akarja azt a kifejezést használni, hogy "megszabadult". "Segítettek nekünk akkor, amikor a legnagyobb szükségünk volt rájuk. A kapcsolataink rendezettek, de most megpróbálunk a saját lábunkon megállni" - tette hozzá.

Schmitt Pál elmondta, hogy az IMF-fel kötött szerződés lejár az idén, és a kormánynak "igen határozott elképzelései" vannak arról, hogyan kezelje a súlyos állami eladósodottságot, hogyan stabilizálja a magyar fizetőeszközt és hogyan csökkentse 3 százalékra a költségvetési hiányt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy jelenleg nem ez az ország legnagyobb gondja, hanem az "elviselhetetlen" mértékű, 10 százalékos munkanélküliség, amely a fiatalabb korosztályt jobban sújtja.

"Minden gazdasági intézkedéssel, mindennel, amit gazdasági fejlődés érdekében teszünk, a munkahelyteremtésre kell összpontosítanunk. A jövőnk szempontjából ez a legfontosabb. A kormány 1 millió munkahelyet akar teremteni 10 év alatt" - hangoztatta.

A kérdésre, hogyan lehet munkahelyeket teremteni a lakosság 10 százaléka számára, Schmitt Pál úgy válaszolt, hogy a magyar munkahelyek 70 százalékát a mintegy félmillió magyar kis- és középvállalkozás biztosítja.

"Ha ezek mindegyike csak egyetlen további alkalmazottat vesz fel, akkor a gond félig már megoldódott" - mondta az államfő.

Elmondta, hogy az EU különböző alapokból jelentős összegekkel támogatja Magyarországot, ami az ország pénzügyi stabilizálás egyik forrása

"A másik az, hogy megkértük a magyarországi bankokat, vegyenek részt a közös felelősségben, kötelezettségekben" - mondta az elnök. Hangsúlyozta: a pénzintézetek elég szép nyereségre tettek szert a válság idején, s most, amikor kormány be akarja indítani a növekedést, fedezniük kell ennek bizonyos részét, nekik is hozzá kell járulniuk ehhez. Schmitt Pál szerint ezzel minden bank egyetértett, függetlenül attól, hogy magyar, vagy külföldi tulajdonban áll-e.

A köztársasági elnök szerint az idei év a második, amely során Magyarország az európai pénzek segítségével, a bankok segítségével és persze a hatalmas kiadáscsökkentések révén helyreállítja gazdaságát.

Schmitt Pál a kiadáscsökkentésekre példaként megemlítette, hogy csökkentették a parlamenti képviselők létszámát és az önkormányzati képviselők számát is, s az utóbbinak már érezhető is a hatása.

"Magyarországon rögzítették, hogy mekkora lehet a legmagasabb fizetés" - folytatta az elnök. Még a nemzeti bank elnöke sem kaphat ennél többet. A fizetését 80 százalékkal csökkentették. A legmagasabb fizetés most 2 millió forint, beleértve az államfőét is - tette hozzá.

A felvetésre, hogyan lehet az adócsökkentésekkel párhuzamosan növelni az állami bevételeket, Schmitt Pál úgy válaszolt, hogy a kis- és középvállatok adóterheinek csökkentését követően jövőre a személyi jövedelemadó is jelentősen csökken majd, aminek következtében a cégek több alkalmazottat tudnak majd felvenni, az emberek pedig többet tudnak költeni.