A Stabilitás Pénztárszövetség közleményben adta tudtul, hogy mély megdöbbenéssel fogadta Orbán Viktor miniszterelnök szerdai bejelentését, amely szerint novembertől 2011. december 31-ig felfüggesztik a magán-nyugdíjpénztári kifizetéseket, majd pedig kidolgozzák a törvényi feltételeit annak, hogyan lehet visszalépni a magán-nyugdíjpénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe.

A magán-nyugdíjpénztárak 100 százalékát tömörítő szakmai szervezet szerint a tervezett intézkedés végeredményét tekintve több mint hárommillió magán-nyugdíjpénztári tag több, mint 2.700 milliárd forintos vagyonának elvonását jelenti, amely ellen a pénztárak minden lehetséges fórumon fel kívánnak lépni.

Juhász Istvánné főtitkár kijelentette: álláspontja szerint a pénztárakat érintő kormányfő által bejelentett intézkedések az ötvenes éveket idéző burkolt államosítást jelentenek.

A főtitkár rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a kormányzat a gazdasági válság okozta problémákat a magán-nyugdíjpénztári tagok megtakarításainak rovására, rövid távú politikai érdekeknek alárendelve, az érintettek szempontjainak teljes mellőzésével, erőből kívánja rendezni. A tőkefedezeti rendszer kialakításának ugyanis alapvető célja a nyugdíjrendszer biztonságos működésének, hosszú távú fenntarthatóságának megteremtése volt.

Ma már szinte mindenki tudja, hogy az állami nyugdíjrendszer néhány éven belül képtelen lesz ellátni a tőle várt feladatokat, ezért szükség van a magán-nyugdíjpénztárakra. A most bejelentett intézkedések nyomán a jelenlegi tagok számára a most egyéni számlán gyarapodó vagyonnal szemben viszont nem marad más, mint egy általános ígérvény, hogy amikor ők elérik az - egyre emelkedő - nyugdíjkorhatárt, a nem mellesleg egyre inkább csökkenő népességű és elöregedő társadalom akkori keresőképes rétegének befizetéseiből az állam számukra is biztosítani tudja majd a megfelelő színvonalú nyugdíjukat.

Juhász Istvánné szerint a kormányzati intézkedések a magán-nyugdíjpénztári tagok megtakarításának részbeni vagy teljes elvonását, és az azt működtető intézményrendszer teljes ellehetetlenülését vonják maguk után.

Hozzátette: veszélyes és elkapkodott reakciónak tartják egy több, mint egy évtizede stabilan működő rendszer felborítását arra való hivatkozással, hogy a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos európai államháztartási statisztikák miatt Magyarország hátrányban van azokkal az országokkal szemben, ahol nem tértek át a több pilléres nyugdíjrendszerre.

A Stabilitás Pénztárszövetség az European Federation for Retirement Provision (EFRP) tagjaként nemzetközi szinten is fel kíván lépni a kormányzat most bejelentett intézkedéseivel szemben - közölte a szervezet.

Az EFRP - amelynek 2004 óta a Stabilitás Pénztárszövetség is tagja - az európai országok pénztárszövetségeinek együttműködése révén jött létre, és tagszervezetei által jelenleg a legtöbb európai pénztárat fogja össze. Az Európai Nyugdíjcélú Megtakarításokat-kezelő Szervezetek Szövetsége az Európai Tanács egyik legjelentősebb tárgyalópartnere a privát szektor által kezelt nyugdíjcélú megtakarítások fejlesztése és szabályozása terén.

A fejlesztések halasztásához vezethet az új adó

A technológiai fejlődés ütemét csökkentené a távközlési cégekre kiróni tervezett válságadó, a nemzetközi példák pedig azt mutatják, hogy az Európai Unió nem támogatja a távközlés különadóját - közölte az IFUA Horváth and Partners tanácsadó cég.

Általános tendencia, hogy az államok - amennyiben tehetik - inkább mérséklik a kapcsolódó adók mértékét azért, hogy segítsék a gazdasági fejlődést. Az európai szabályozás nem híve a távközlési szektor speciális adóztatásának. Brüsszel szerint csak a szabályozással kapcsolatos költségeket lehet megtéríttetni a szolgáltatókkal, ezért nemrégiben felszólította Franciaországot és Spanyolországot, hogy a korábban kivetett különadót törölje el - emlékeztet a közlemény.

Az új adót a felhasználók is megérzik, mert a verseny ma már kevésbé látványos, a szolgáltatások fogyasztói árának csökkenő tendenciája megtorpanni látszik. "A tarifák rövid távú alakulásán túl közép- és hosszabb távú társadalmi hatásokkal is szükséges számolni az adó kivetésekor" - hívja fel a figyelmet az IFUA ügyvezető partnere, Radó István. "A telekommunikáció és ezen belül főként az internet-hozzáférési lehetőségek jelentősen befolyásolják a társadalmi, gazdasági fejlődést."

Az MTI-hez eljuttatott közleményben a tanácsadó cég rámutat, hogy évente átlagosan mintegy 180-200 milliárd forint beruházás valósul meg a magyarországi informatikai és távközlési szektorban.

Radó István megjegyzi, hogy "a távközlési különadó - függően a mértékétől és a kivetés alapjától - biztosan hatással lesz a telekom szektor beruházási intenzitásra, amelynek alapját a meglévő hálózatokon képződő jövedelem képezi. A beruházások megtartása érdekében érdemes lenne megfontolni, hogy a távközlési szolgáltatók a beruházásaikkal csökkenthessék az adó alapját".

A távközlési ágazatot ma Magyarországon mintegy 80-100 vállalat alkotja. A szektor teljes árbevétele mintegy 1.300 milliárd forint évente, ugyanakkor a három nagy szolgáltatónál - a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone - jelentkezik az árbevétel több mint háromnegyede, megközelítőleg ezermilliárd forint.

Amennyiben csak a "közismert távközlési tevékenységekre vonatkozna a különadó, az erősítené azt az amúgy is meglévő iparági tendenciát, hogy a hagyományos távközlési szolgáltatások részesedése csökken - beleértve már a mobilszolgáltatásokat is. Így az informatikai alapú megoldások kerülnek előtérbe, és az interneten keresztül lebonyolított szolgáltatások felé terelődik a forgalom" - hangsúlyozta Radó István.

Az energetikai cégek a részletek ismeretében foglalnak állást

Az energetikai cégek a részletek ismeretében foglalnak majd állást azzal az évi 70 milliárd forint különadóval kapcsolatban, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök szerdán jelentett be.

A magyarországi gázpiaci szereplők szervezete, a Magyar Gázipari Egyesülés akkor alakítja ki álláspontját, ha az energetikai szektorra kiróni tervezett adó részletei hivatalosan ismertek lesznek - válaszolta Laczó Sándor, az egyesülés elnöke szerdán a miniszterelnöki beszédet követően az MTI-nek.

Boross Norbert, az Elmű és az Émász kommunikációs igazgatója ugyancsak a részletek ismeretében kíván nyilatkozni. Annyit mondott, hogy reményeik szerint az új adó versenysemleges lesz, figyelembe veszi az egyes cégek teherviselő képességét, és nem lehetetleníti el a beruházásokat.

Kutas István, az áram- és gázpiacon egyaránt jelenlévő E.ON Hungária szóvivője szintén azt közölte: a különadó végleges formájának és a részleteinek ismeretében mondanak majd véleményt.

Az energetikai vállalkozások már fizetnek különadót, aminek mértéke nyolc százalék. Igaz az abból befolyó összeget a 2008-ban hozott törvény szerint csak távhő-kompenzációra és a fűtési rendszer korszerűsítésére lehet költeni. Az úgynevezett Robin Hood-adót két évre vezették be. Tavaly ebből mintegy 30 milliárd forint költségvetési bevétel származott. Az idei a második év, amikor fizetni kell.

A kereskedők többsége még várnak

A kereskedők többsége még nem alakította ki álláspontját a válságadóról. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára elmondta: a kereskedelmi láncokra vonatkozó válságadó részleteit nem ismerik, csak annyit tudnak, amennyit a miniszterelnök szerdán elmondott, írásos anyagot, tájékoztatót, előterjesztést nem láttak.

Hozzátette: a pontos részleteket valószínűleg akkor lehet majd megismerni, amikor az erre vonatkozó törvényjavaslatot benyújtja a kormány a parlamentnek.

A főtitkár tájékoztatása szerint az OKSZ elnöksége pénteki ülésén elemzi a várható következményeket, és alakítja ki álláspontját. Bár lehet, hogy még akkor sem tudnak a részletekről sokkal többet - jegyezte meg a főtitkár.

Gillemot Katalin, az Auchan Magyarország Kft. kommunikációs vezetője külön nem kívánt nyilatkozni az ügyről, jelezve, hogy a kereskedelmi ágazatot az OKSZ képviseli az ügyben.

A Tesco-Global Áruházak Zrt. aggodalmát fejezte ki a tervezett hipermarketadó bevezetése miatt, ami véleménye szerint a munkahelyteremtést és beruházásokat adóztatná meg. A Tesco szerdai közleményében azt írta: megértik és elfogadják, hogy a kormány nehéz döntések előtt áll, ugyanakkor az ilyen adónemek bevezetése, ráadásul ilyen rövid határidővel, mindenféle egyeztetés nélkül komolyan fenyegeti a jó célok elérését.