Infostart.hu
eur:
362.53
usd:
322.07
bux:
148333.62
2026. november 4. szerda Károly

Versenyt indított az Akadémia a legkiemelkedőbb kutatókért

A hatékony antibiotikumos koktélokról, a "kirakós" idegsejtek hálózatáról, a kóros sejtek vándorlásáról, az óriáscsillagok közé tett kirándulásról, s az adatvédelemről esett szó csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémián rendezett nyilvános konferencián, amelyen az MTA Lendület programjának 2009-es öt nyertese számolt be az első évben elért tudományos eredményekről, a hazai intézethálózatba való beilleszkedésről.

Pálinkás József, az MTA elnöke, a Lendület Program kezdeményezője azt hangsúlyozta, hogy a legkiemelkedőbb tudósokért indított versenyt az Akadémia a projekttel. Óriási verseny folyik ugyanis a tehetséges kutatókért a világban, ők jelentik egy-egy ország számára a jövőt, s nem csupán a tudományban és a fejlesztésben, hanem a közéletben is.

Magyarországnak is részt kell vennie ebben a versenyben. A program nem csupán a kutatók elvándorlásának megállítását teszi lehetővé, hanem hozzájárul az akadémiai kutatóintézetek kutatási témáinak megújításához és versenyképességük növeléséhez is. A programot az MTA az idén 300 millió forinttal támogatja.

"Mind az öt kutató teljesítette, túlteljesítette a pályázatban megfogalmazott igen magas kritériumokat" - emelte ki az MTA elnöke.

Az öt fiatal tudós, akik öt éven át kapnak támogatást, megalakította saját kutatócsoportját, igen rangos folyóiratokban publikálták tanulmányaikat. Legalább ilyen fontos követelmény volt, hogy különböző pályázatokon lényegesen nagyobb összegű támogatást sikerült szerezniük, mint amilyenben a Lendület Programban keretében részesültek.

Buday László biológus a sejtek vándorlását vizsgálja teamjével az emberek és az emlősök szervezetében. A sejtműködést az úgynevezett növekedési faktorok irányítják, utóbbiak által használt úgynevezett jelátviteli pályák működési zavara pedig rákos daganatok, a cukorbaj és más betegségek kialakulásához vezethet.

Buday csoportjával eddig ismeretlen jelátviteli pályák felderítését tűzte ki célul. A tudósok génhiányos egereket vizsgálnak, amelyek szervezete nem termeli a magyar tudósok által felfedezett HOFI-fehérjét: ennek hiányában drámaian csökkent a sejtek mozgási képessége. Vizsgálataik közben jöttek rá arra is, hogy egy ritka, de súlyos betegség, a Frank ter Haar-szindróma hátterében is valószínűleg e sejtmozgás sérülése áll.

Papp Balázs biológus, aki Manchesterből tért haza, az antibiotikum-koktélokat vizsgálja csoportjával. Mint kifejtette, a legkorszerűbb antibiotikumok is nagyon gyorsan elavulnak, "köszönhetően" a kórokozók alkalmazkodóképességének.
"Evolúciós verseny folyik az ember és a kórokozók között" - fogalmazott a kutató.

Ám míg az egyes antibiotikumok külön-külön hatástalanok lehetnek, közös erővel legyűrhetik a fertőzést, csupán az optimális koktélokat kell megtalálni. Papp Balázs és kutatócsoportja egy mesterséges intelligencián alapuló, számítógép-vezérelt eljárást dolgozott ki, ez a laboratóriumi robot olyan hatóanyag-kombinációkat keres, amelyek egymás hatását erősítik, így harcolva a baktériumok okozta súlyos fertőzések ellen.

Kiss L. László csillagász, aki hét éven át volt a Sydneyi Egyetem kutatója, távoli naprendszerek csillagai körül keringő bolygórendszerek vizsgálatát tűzte ki célul. A magyar csillagászat legnagyobb kutatócsoportjának egyik fő feladata a tavaly tavasszal pályára állt és az eddigi legprecízebb fénymérést lehetővé tevő csillagászati eszköz, a Kepler űrtávcső segítségével érkező adatok vizsgálata.

Szabadics János agykutató, aki az Egyesült Államokból tért haza, arról beszélt, hogy az emberi agykéreg olyan, mint egy több milliárd darabból álló kirakós játék. Minden egyes "eleme" több tízezer másik egységgel áll összeköttetésben, e hálózatok teszik lehetővé a bonyolult agyi funkciókat, ugyanakkor magukról a kapcsolódásokról még mindig keveset tud a tudomány. E rendkívül bonyolult rendszer a működését vizsgálja csoportjával a fiatal tudós. A rangos Journal of Neuroscience-ben megjelent cikkükben egy különleges sejttípust, a szemcsesejtet írták le, amelyet akkor találtak meg, amikor az agy egy, a tanulás bizonyos formáiban igen fontos szerepet játszó részét, a hippokampuszt vizsgálták.

Tardos Gábor matematikus, aki Kanadából tért haza, csoportjával digitális adatvédelemmel foglalkozik. Olyan módszer tökéletesítésén dolgoznak, amellyel kiszűrhető az a személy, aki ugyan jogosan szerzett meg egy információt, de nem adhatta volna azt tovább. A dokumentumok titkosításában az úgynevezett ujjlenyomatkódok segítenek. Tardos Gábor és munkatársai a lehető legrövidebb ilyen kód előállításán, és dokumentumokba rejtésén dolgoznak.

Hanganyag: Hegedûs Zsuzsa

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ismerős és meglepő nevek és fedőnevek is vannak az ügynökaktákban – itt az eddig nyilvánosságra került ismert emberek listája

Ismerős és meglepő nevek és fedőnevek is vannak az ügynökaktákban – itt az eddig nyilvánosságra került ismert emberek listája

Szerda délelőtt elindult a Nyitott Akták felülete, és megkezdődött az úgynevezett ügynökakták adatainak közzététele: számos 6-os karton vált hozzáférhetővé. Az Állambiztonsági Levéltár a közélet, a tudomány és a katolikus egyház ismert személyiségeiről is őriz 6-os kartont, mágnesszalagot vagy akár mindkettőt. A levéltár főigazgatója és a miniszterelnök figyelmeztetett: nem a népítélet céljából történik meg a mostani nyilvánosságra hozatal, hanem a történelmi igazságtétel megkésett részeként.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Oroszország mélyén csapna le a NATO, Moszkva rakétákat halmoz – Háborús híreink Ukrajnából szerdán

Oroszország mélyén csapna le a NATO, Moszkva rakétákat halmoz – Háborús híreink Ukrajnából szerdán

Az Ukrán Védelmi Hírszerzés (HUR) jelentése szerint az oroszok rengeteg fegyvert halmoztak fel az elmúlt az időszakban – számolt be az RBK Ukraine. A jelentések szerint cirkálórakétából ezres nagyságrendben állhat rendelkezésükre készletek, míg ballisztikus rakétákból is több száz állhat a raktárakban. Az ukrajnai és a közel-keleti háborúk tapasztalatai miatt a NATO alapjaiban gondolja újra az Oroszországgal szembeni védelmi stratégiáját, azt sem kizárva, hogy mélységi csapásokat vegyenek számba - közölte a Wall Street Journal. Ez teljesen új megközelítést jelenten az eddigiekhez képest, ugyanis nem pusztán kivédeni akarják az ellenséges támadást, hanem a probléma forrását elpusztítani. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×