Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László

Katona Béla válthatja Szili Katalint az Országgyűlés élén

Szeptemberben elején dönthet az MSZP-frakció Szili Katalin házelnök utódjáról, a legesélyesebb jelölt Katona Béla frakcióvezető-helyettes, aki korábban azt jelezte, hogy 2010-ben nyugdíjba vonul - tudta meg az MTI hétfőn szocialista forrásból.

Az MTI információ szerint még nincs hivatalos előterjesztés, de Katona Béla neve már a pécsi polgármester-választás idején is felmerült, mint aki Szili Katalin lehetséges utóda lehet, ha a házelnököt polgármesterré választják.

A jelenlegi frakcióvezető-helyettes mellett szólhat az, hogy az MSZP-frakció egyik legtekintélyesebb tagja, aki 1990 óta részt vesz az Országgyűlés munkájában.

Politikai karrierjének méltó befejezése lehetne az Országgyűlés elnöki tisztsége, hiszen Katona Béla már korábban jelezte, a következő ciklusban nem kíván képviselő lenni, nyugdíjba vonul.

Az 1944-ben született gépészmérnök, közgazdász végzettségű politikus 1988 májusától az MSZMP Központi Bizottsága tagja, majd az MSZP egyik alapító tagja és első budapesti elnöke, 1996 és 1998 között pedig az MSZP alelnöke volt. 1998-ban ő volt a párt főpolgármester-jelöltje, a jelöltségtől később visszalépett.

Katona Béla a Horn-kormány ideje alatt, 1994 és 1995 között a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányította tárca nélküli miniszterként, de lemondott, mert nem értett egyet a Bokros-csomaggal.

1998 óta frakcióvezető-helyettese az MSZP-nek, azóta négy frakcióvezetővel, Kovács Lászlóval, Nagy Sándorral, Lendvai Ildikóval és Mesterházy Attilával is együtt dolgozott.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az MSZP szombati, zárt ajtók mögött tartott kongresszusán jelentette be, hogy szeptemberben lemond posztjáról. A politikus később újságíróknak azt mondta, a baloldal újjáépítése érdekében köszön el a szeptember 14-ei, első parlamenti ülésnapon, nem vállal tagságot az MSZP országos választási bizottságában, és "nem sarzsival, hanem baloldali politikusként" akar tenni a baloldal újjáépítésérét.

Az MTI azon kérdésére, hogy vállalná-e a miniszterelnök-jelöltséget, azt közölte: nem vállal semmilyen posztot, nem posztban gondolkozik.

Nem ez lesz az egyetlen változás szeptemberben az Országgyűlés vezetésében, hiszen az európai parlamenti képviselővé választott Áder Jánost az alelnöki poszton Pelczné Gáll Ildikó váltja.

Címlapról ajánljuk
A vb-történelem utóbbi 60 évének legtöbb potyagólt kapó kapusa a bűnbak

A vb-történelem utóbbi 60 évének legtöbb potyagólt kapó kapusa a bűnbak

Uruguay két döntetlen után elveszítette a harmadik, a spanyolok elleni mérkőzését a labdarúgó-világbajnokságon, s ezzel – a korábbi világbajnokok közül egyedüliként – kiesett a csoportszakasz végén. A kapott gólnál nagyot hibázó veterán kapus, a 41. évében járó, Fernando Muslera nem ment ki a második félidőre, Sergio Rochet váltotta.

Budakalász 40 fok felett, Budapesten is megdőlt a rekord

32 éve Örkényben mérték az eddigi csúcsot, de ez most simán megdőlt, ahogy vasárnap, hétfőn és kedden is nagy valószínűséggel meg fog.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Öt súlyos tévhit bénítja meg a bankokat, évi 1400 milliárd euró hiányzik a gazdasági fordulathoz Európában

Öt súlyos tévhit bénítja meg a bankokat, évi 1400 milliárd euró hiányzik a gazdasági fordulathoz Európában

Európának évente mintegy 1400 milliárd eurós beruházási hiányt kellene ledolgoznia, csakhogy a kontinens finanszírozási rendszere továbbra is döntően az agyonszabályozott bankrendszerre támaszkodik. Az Oliver Wyman Európai Bankszövetségnek készített elemzése szerint a bankrendszer nélkül nem finanszírozható a növekedési fordulat, a jelenlegi prudenciális keretrendszer azonban éppen a hitelezési kapacitás bővítését korlátozza. A jelentés szerint a globális pénzügyi válság után megerősített szabályozás javította a bankok ellenálló képességét, de mára túlzottan összetetté és helyenként aránytalanná vált: a magas tőkekövetelmények, az egymást átfedő pufferek és a széttagolt felügyeleti rendszer jelentős mennyiségű tőkét kötnek le. A szerzők ezért nem deregulációt, hanem célzott újrakalibrálást sürgetnek, amely a stabilitás megőrzése mellett több százmilliárd eurónyi banki hitelezési kapacitást szabadíthatna fel, és érdemben hozzájárulhatna Európa versenyképességének helyreállításához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×