Véleménye szerint a patikusokat hátrány éri, ha nem visznek fel minden adatot a vényről, és az sincs jogszabályban rögzítve, hogy az orvosnak kötelező vonalkódot nyomtatnia a vényekre.
A patikusokat kötelezi a biztosító arra, hogy minden adatot, amelyet a vonalkódnak kellene tartalmaznia, rögzíteni kell a számítógépes rendszerbe. Ha ezt nem teszi meg, akkor a biztosító szankcionálja a gyógyszerészt, ami Hávelné Szatmári Katalin szerint jogszerűtlen. "Ahhoz, hogy ehhez joga legyen a biztosítónak, a vény alaki kellékei közé be kellett volna sorolnia a vonalkódot, ami nem történt meg" - mondta.
A szövetség javaslata az, hogy az év végéig fennmaradó időt tekintse a biztosító egyfajta próbaidőnek, és csak január elsejétől szankcionálja a patikusokat a rosszul rögzített adatok miatt. A patikusok évente 150 millió vényt kezelnek.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) új típusú vényeket vezetett be és júliustól extra vonalkódot is nyomtatnak a receptre.
Az extra vonalkódot a gyógyszert felíró orvos nyomtatja az eddiginél nagyobb méretű vényre egy program segítségével: azokat az adatokat rögzíti elektronikusan, amelyeket az orvos írt a receptre, tehát többek között a beteg nevét, taj-számát, a betegség kódját, a gyógyszer nevét. A vonalkód bevezetése a patikában elsősorban a gyógyszerkiadást könnyíti, illetve gyorsítja meg, hiszen a vonalkódot a patikus egyszerűen leolvastatja, míg eddig minden adatot külön kellett begépelnie - mondta korábban Molnár Márk, az OEP főosztályvezetője.
Amennyiben hibás vagy nem olvasható a vonalkód, a patikusnak a szöveges részt kell figyelembe vennie a recepten és a gyógyszert az alapján kell kiadnia. A beteg minden esetben hozzájut a készítményhez, őt az olvashatatlan vonalkód vagy annak hiánya miatt nem érheti hátrány. A régi vények továbbra is használatban vannak, ám az extra vonalkódot azokra is rá kell nyomtatni.
A Magyar Gyógyszertár-tulajdonos Gyógyszerészek Szövetségének elnöke kitért a gyógyszerautomatákra is. Elmondta: álláspontjuk egybevág a Magyar Gyógyszerészi Kamara véleményével, mely szerint ezek a berendezések nem garantálják a biztonságos gyógyszerellátást, továbbá aggályosnak tartják azt is, hogy akár 14 éves kor alatt is hozzá lehetne jutni gyógyszerekhez.
Véleménye szerint automatákból gyógyszert semmiféleképpen nem szabadna árulni, inkább egyéb egészségügyi termékeket, például ragtapaszt, vattát, egészségügyi betétet, óvszert vagy fertőtlenítő készítményeket.
Székely Tamás egészségügyi miniszter szerdán úgy nyilatkozott: nem akarnak mindenáron gyógyszerautomatákat létesíteni, de érdemes a kérdéssel foglalkozni. Azokon a településeken, ahol nincs gyógyszertár vagy nincs minden nap háziorvosi rendelés, ott a beteg ezen automaták segítségével könnyebben juthat különböző vény nélkül kiadható gyógyszerekhez - tette hozzá.
Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte