A Jobbik Magyarországért Mozgalom elődje Jobboldali Ifjúsági Közösség néven 1999-ben alakult meg az ELTE-n. A közvélemény 2002-ben figyelt fel rájuk, amikor advent idején kereszteket állítottak fel a köztereken, szándékuk szerint azért, hogy ne csak a zsidók rakják ki a menóráikat. A mozgalom 2002 szeptemberében jött létre, párttá 2003 októberében alakultak, az első elnök az ország uniós tagságát ellenző Kovács Dávid lett.

A párt első akciójaként támogatta a határon túli magyarok kettős állampolgárságért végül sikertelen népszavazást kezdeményező Magyarok Világszövetségét. 2005-ben már 84 Jobbik-alapszervezet működött az országban, 2006-ban pedig a MIÉP-el Harmadik Út néven választási szövetséget kötő párt 2,2 százalékos eredményt ért el az országgyűlési választásokon. Azóta a két párt már szakított egymással - a MIÉP összeesküvés-elmélete szerint például a Jobbikot az MSZP és az SZDSZ hozta létre -, az Állami Számvevőszék pedig a napokban szabálysértéseket állapított meg a néhai Harmadik Út gazdálkodásában.

Később a Jobbik elindította a Magyarok Lapját, majd az azt felváltó Magyar Mércét, az aktivisták pedig élharcosai voltak az őszödi beszéd után kirobbant utcai összecsapásoknak. A Jobbik elkötelezett támogatója a cigányok, a zsidók és a homoszexuálisok ellen uszító Kuruc.infó, és több más szélsőjobboldali csoportosulás, illetve internetes orgánum.

2007 novembere óta Vona Gábor vezeti a Jobbikot. Õ hirdette meg az új radikalizmus Bethlen Gáborról elnevezett programját, és vezette be a "cigánybűnözés" kifejezés használatát. 2007 augusztusában a Jobbik életre hívta a fekete egyenruhás, Árpád-sávos zászlókkal felvonuló Magyar Gárdát, amelyet később nem jogerősen betiltottak, mégis működik. A párt legújabb közösségszervező akciója a Nemzeti Egyletek mozgalma. A Jobbiknak ma már 300 alapszervezete van, és részsikereknek számító eredményeket ért el a kartali, illetve a ferencvárosi időközi választáson.

A magát "új erőnek" és "az igazság pártjának" nevező Jobbik a 2006-os zavargások idején létrejött Civil Jogász Bizottság alapítójaként feltűnt, és a "magukfajták, magunkfajták" megkülönböztetést meghonosító Morvai Krisztina büntetőjogászt indította a 2009-es európai parlamenti választáson. A második számú jelölt Balczó Zoltán, utána Szegedi Csanád következik. Negyedik a listán Szima Judit, aki a Jobbik mellett felsorakozó, és ezzel az ügyészség rosszallását kiváltó Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének főtitkára. Emblematikus figura még a pártban Novák Előd, aki most a Jobbik alkotmányellenesnek vélt szlogenjét betiltó Országos Választási Bizottságban tevékenykedik.

A Jobbik 56 oldalas rendpárti programja és a Tavaszi Hadjáratnak nevezett kampány azt hirdette, hogy Magyarország a magyaroké. A párt nem ígért, hanem követelt: például a szerintük korrupt politikusok - konkrétan Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és társai - bebörtönzését, a multinacionális cégek megadóztatását, a nemzetstratégiai ágazatok államosítását és a csendőrség felállítását.

A Jobbik elsősorban a vidéki szavazók szimpátiájára épített a kampányban. Ez kiderült Morvai Krisztina szavaiból is, aki az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról, hogy nagyon fontosnak tartják a magyar gazdák érdekeinek védelmét.

A párt radikalizmusa egészen odáig terjed, hogy ha rajtuk múlna, akkor egyetlen fillért sem fizetnének vissza a Nemzetközi Valutaalaptól és más szervezetektől felvett hitelekből.

A Jobbik megalakulásakor még ellenezte Magyarország uniós tagságát. A mérsékeltebb hangnemet preferáló Vona Gábor elnöksége óta ez a nézet visszaszorult a pártban, amely most euroszkeptikusnak nevezhető. Morvai Krisztina is az ilyen nézetet valló képviselők remélt brüsszeli csoportjába készül, de európai parlamenti képviselőjelöltként sem tartja eretnekségnek, hogy megszabjon olyan feltételeket, amelyek esetén szerinte ki kell lépnünk a közösségből.

Mi a Jobbik titka? Abban a Jobbik politikusai is egyetértenek az elemzőkkel, hogy az új szereplőként egyébként is hitelesen kommunikáló párt nagyon sokat köszönhet az őt támadó, és ezért kontraproduktív módon éppen őket reklámozó parlamenti pártoknak - főleg a SZDSZ-nek. Ezt így látja Ágh Attila politológus is. Fűrész Gábor politikai kommunikációs szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a Jobbik sikerét a párt szavazóinak motiváltsága és fegyelmezettsége is valószínűsíti. A Jobbik lovagolta meg legeredményesebben a Gyurcsány-kormány népszerűtlenségét - Giró-Szász András elemző, a Századvég Alaíptvány igazgatója viszont ebben látja a radikálisok látványos előretörésének okát. Török Gábor politiológus, a Vision Consulting igazgatója szerint az EP-választás tét nélkülisége is a Jobbik malmára hajtotta a vizet.

A közvélemény-kutatások szerint a Jobbiknak nagy esélye van arra, hogy bejuttassa Morvai Krisztinát az Európai Parlamentbe. A pártnak azonban nem ez a fő célja, hanem az, hogy megszerezze és megőrizze az öt százalékos támogatottságot, amellyel 2010-ben bekerülhet az Országgyűlésbe. Kérdés egyelőre, hogy ha a párt egyetlen igazán ismert alakját, Morvai Krisztinát valóban sikerül kiküldeniük a brüsszeli törvényhozásba, és a listavezető nem lép vissza valaki javára, akkor ki lesz az, akivel nemcsak "a nemzetek Európájában", hanem a "magyarok Magyarországán" is győzni tud a Jobbik.