Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Nem döntött a kormány a rezidensek röghöz kötéséről

Nem döntött szerdán a kormány a nagy ellenállást kiváltó rezidensképzést átalakító rendeletről. Többen úgy vélik, a rezidenseket 9 évre egyetlen kórházhoz kötő tervezet azt eredményezné, hogy a végzett orvosok 70 százaléka külföldön vállalna munkát.

Tárgyalt a rezidensképzést szabályozó rendelet-tervezetről a kormány a szerdai ülésen, ám maradtak még nyitott kérdések, így döntés nem született - mondta az InfoRádiónak Budai Bernadett kormányszóvivő.

A vita még kedden robbant ki, amikor Kupper András, a Fidesz országgyűlési képviselője arra kérte a kormányt: ne fogadja el a végzős orvostanhallgatókat 9 évre röghöz kötő rendeletet, mert ezzel külföldre űzi a rezidenseket.

Az ellenzéki képviselő szavait a Magyar Rezidens Szövetség elnöke egy felméréssel támasztotta alá. Papp Magor beszámolt arról, hogy a megkérdezett végzősök 70 százaléka elhagyná az országot, amennyiben a rendelet életbe lépne, néhányan pedig a szakmát is elhagynák.

Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke kedden úgy nyilatkozott: a rezidensrendszer átalakítására azért van szükség, mert eddig csak az egyetemek számára biztosította a jelöltek foglalkoztatását; és mert ezzel a hiányszakmák és hiányterületek felé lehet terelni a szakorvosjelölteket.

Székely Tamás egészségügyi miniszter nem szólalt meg a kérdésben sem kedden, sem szerdán.

Abban egyetértenek a rendeletet ellenzők, hogy a magyarországi orvoshiányt úgy lehet kezelni, ha ismét vonzóvá válik a vidéki kórházakban történő munkavállalás. Ehhez a Szegedi Egyetem Orvostudományi Kar dékánja szerint az kell, hogy szabályozzák az ügyeleti rendszert és növeljék a kórházakban dolgozó orvosok bérét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×