Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Tölgyessy Péter: Nincs esély új rendszerváltásra

Magyarországon azért okozott csalódást a rendszerváltás, mert a volt szocialista országok közül nálunk volt a legkisebb a törés a régi és az új rendszer között, az átalakulásban csak kevesen vettek részt, a Kádár-rendszert pedig a többség az utolsó ötven-száz év legnagyszerűbb időszakának tartotta - mondta az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában Tölgyessy Péter, aki hozzátette: nincs esély egy új rendszerváltásra.

Rettenetes csalódás veszi körül Magyarországon a rendszerváltást - mondta az MR1 Kossuth Rádió reggeli műsorában Tölgyessy Péter, aki szerint az egész magyar társadalmi modell bajban van.

Ezt azzal magyarázta az alkotmányjogász, hogy a volt szocialista országok közül Magyarországon volt a legkisebb törés a régi és az új rendszer között, az utóbbit pedig nem érzik magukénak a magyarok, akiknek túlnyomó többsége az elmúlt ötven-száz év legnagyszerűbb időszakának tekinti a Kádár-korszakot: békében lehetett építkezni, ha az ember valamit eltervezett, azt saját erejéből és ügyességéből meg is tudta csinálni, lehetett tervezni.

A politikai elemző hangsúlyozta: a magyar átmenetben rendkívül alacsony volt az állampolgári részvétel. A rendszerváltás idején egyetlen nagy megmozdulás volt, a bécsi bevásárló turizmus - fogalmazott.

Tölgyessy Péter ugyanakkor hozzátette: a rendszerváltással létrejött közjogi szerkezet a térség egyik legsikeresebb szerkezete. Mint mondta: néhány pillanatot leszámítva Magyarországon sosem volt békés lehetőség a hatalomváltásra, de 1990-ben végre "egy szavazócédulával el lehetett kergetni a fennálló hatalmat".

Annak ellenére azonban, hogy egy jól működő berendezkedés jött létre, nem lehetett vele érzelmileg azonosulni, mert egy alku tárgya volt, amelyben az ország nem vett részt, és nem adott érzelmi töltetet az embereknek - mondta az alkotmányjogász.

Hideg polgárháború

1990 őszétől elindult az az örvény, amely egyre gyorsuló spirállal hideg polgárháborút eredményezett. Az elégedetlen, végtelenül frusztrált országban a pártok hamar rájöttek arra, hogy a sikert - a hatalom megtartását vagy megszerzését - két úton tudják elérni: illúziókat árulnak és megpróbálnak együtt álmodni a választókkal, vagy ellenségképeket mutatnak fel - véli az alkotmányjogász, aki szerint ez a hozzáállás döntően meghatározza a mostani bajokat is.

Elölről az életet sem lehet teljesen újrakezdeni - reagált arra a felvetésre a politikai elemző, hogy újra lehet-e kezdeni a rendszerváltást. Úgy véli: nincs arra esély, hogy nemzeti egység keletkezzen egy új rendszerváltás körül, és nem is nagyon lehet kivitelezni, mert már működik egy kialakult rendszer. Az ország egyik fele csak a másik fele ellenére tudna egy új rendszerváltást csinálni, ez pedig a hideg polgárháború folytatása lenne - fűzte hozzá.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×