A Népszabadság arról ír, hogy tíz magyarból nyolc úgy gondolja, hogy az olimpia budapesti megrendezése Magyarország történelmének egyik legnagyobb sikere lenne; a lakosság 77 százaléka támogatja, hogy 2011-ben a magyar kormány és a főváros vezetése nyújtsa be Budapest jelentkezését a 2020-as játékokra. A magyar lakosság 53 százaléka tartja alkalmasnak a budapesti olimpia ügyét arra, hogy a mai politikai megosztottságban nemzeti egységet teremtő téma legyen. Meglepő, hogy - a megszorítások ellenére - a lakosság 61 százaléka adna évi 4000 forintot az olimpia megpályázására és szervezésére a következő 13 évben

Nemzetközi összevetésben Magyarországon a legmagasabbak a közterhek - derül ki a Magyar Nemzetből, amely a világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő OECD kimutatását ismerteti. Hazánkban az egy főre jutó adóráta 69,5 százalékos, minket követ Dánia 63%-kal, Belgium 59,3%-kal és Svédország 56,6%-kal. A lap kiemeli, a szomszédos Szlovákiában 40%-kal kevesebb pénzt kell adó-, vagy járulék címén befizetniük az államnak vagy a helyhatóságoknak.

A Világgazdaság szerint sávszélesség-növelés mellett új akciókkal, illetve telefon-előfizetés nélküli, csupasz ADSL-konstrukcióval csábítanak ügyfelet a hazai internet-szolgáltatók. A gyorsítást az egyik legnagyobb magyar cég kezdi, de március elejétől nő a letöltési sebesség további 3 szolgáltatónál is. A csupasz ADSL-konstrukciók hatását egyelőre nem lehet pontosan látni, de az biztos, hogy a telefondíj elmaradása miatt a hálózatüzemeltetőknek új forrásokat kell majd felkutatniuk a szükséges karbantartási, fejlesztési munkákhoz.

A Napi Gazdaság információi szerint angol, arab, francia, ír és magyar vállalkozói körök is érdeklődnek a magyarországi lóversenyzés és -fogadás magánosítása iránt. Egy darabig azonban biztosan várniuk kell, a pályázati kiírások ugyani a tervezett február vége helyett várhatóan csak áprilisban jelennek meg, az elbírálás pedig fél évet is igényelhet. Éppen ezért csúszik az országos közvetítést végző tévécsatorna megnevezése is.

A portfolio.hu írja, hogy piaci értéken számítva az állampapírokon összesen 39 milliárdos nem realizált árfolyamveszteséget, a tőzsdei részvényeken 1147 milliárdos, a befektetési jegyeken pedig 8 milliárdos árfolyamnyereséget könyvelhettek el a különböző tulajdonosi szektorok 2006 során - derül ki a Magyar Nemzeti Bank féléves statisztikájából. Az év egészében az állampapírok állománya 886, a részvényeké 1028, a befektetési jegyeké 652 milliárd forinttal emelkedett.