"A rendőrség, amely a televízió ostrománál nem akadályozta meg a rendbontás elfajulását, a következő napokban a történtektől távoli helyszíneken rendezett hajtóvadászatot a politikai rendezvények állítólagos résztvevői ellen. Nemzeti ünnepünkön lovasrohammal, kardlappal, gumilövedékkel támadt utcai tüntetések, gyűlések résztvevőire, súlyos sérüléseket okozva" - olvasható a Nem ilyen országban akarunk élni című nyilatkozatban.

"A rendőrök különös kegyetlenséggel verték, kínozták ellenállást nem tanúsító áldozataikat, lakóházakba, szórakozóhelyekre törtek be az üldözöttek nyomában. A gyakran tizenéves letartóztatottaknak a kínzás és megaláztatás olyan nemeit kellett elszenvedniük, melyekre Magyarországon nem volt példa az 1956-os forradalom vérbefojtása óta. Sokan közülük életre szóló testi és lelki károsodást szenvedtek" - írják a közéleti szereplők.

A dokumentum szerint a találomra előállított, megvert és megfélemlített személyek ellen vádat emeltek.

"Minél brutálisabban léptek fel velük szemben az intézkedő rendőrök, annál súlyosabb cselekedetekkel vádolták meg őket. A gyanúsítottak emberi méltóságát, valamint méltányos eljáráshoz való jogukat ismételten megsértették a rendőrségen, a büntetés-végrehajtási intézményekben, és egyes esetekben a bíróságon is. A koholt vádak alapján indított perek jelenleg is tartanak" - olvasható a dokumentumban.

"Alulírottak kijelentjük, hogy nem tudunk, nem akarunk ilyen országban élni. Magyarországon jelenleg nincs hadiállapot, és nem állomásoznak földünkön megszálló csapatok. Az állam polgárai ellen viselt hadjáratra saját, demokratikusan választott kormányunk adott felhatalmazást. A végrehajtók és parancsnokaik a jogállam rendjének védelmére tettek esküt" - áll a szövegben.

Az aláírók szerint a kormánypárti sajtó azt próbálja elhitetni a kül- és belföldi közönséggel, hogy a rendőrök a politikai szélsőségek erőszakos fellépése ellen védekeztek.

"Az áldozatok túlnyomó többsége azonban ártatlan: gyermekeink, tanítványaink, barátaink. A velük szemben tanúsított gyalázatos bánásmódra nem mentség, hanem súlyosbító körülmény, ha a hatóság azért járt el így, mert el akarta venni a polgárok kedvét a politikai véleménynyilvánítástól" - fogalmaznak a nyilatkozatot jegyző közéleti szereplők."Az ország erkölcsi és politikai válságba jutott. Mostani nyilatkozatunk nem kíván állást foglalni a pártok vitájában. De kijelentjük, hogy az ellentétek elmérgesedése elkerülhetetlen, a kibontakozás lehetetlen mindaddig, amíg a köztársaság törvényes rendjét helyre nem állítják. Ahol a bűnösök büntetlen maradnak, és az ártatlanokra elmarasztaló ítélet vár, jogállamról nem beszélhetünk. Az állam polgárainak ilyenkor nem csak joga, kötelessége is, hogy az alkotmányos útról letért kormányzat ellen fellépjenek" - olvasható a dokumentumban.

"E kötelességünknek teszünk eleget, amikor követeljük: szüntessék meg az eljárást azok ellen, akiket az őszi tüntetések kapcsán ártatlanul vád alá helyeztek; vonják felelősségre az önkényesen fellépő, kegyetlenkedő hatósági személyeket; hozzanak a rendőrség és a társadalom közötti bizalom helyreállítására alkalmas intézkedéseket; hagyjanak fel a félelemkeltéssel, ne riogassák a közönséget mondvacsinált terrorveszéllyel. Egyben kinyilvánítjuk együttérzésünket az ártatlanul meghurcoltakkal és családjaikkal" - áll a nyilatkozatban.