Lánczi András emlékeztetett arra, hogy a polgári engedetlenség mindig a fennálló törvényekkel szemben próbál érvényesíteni valamit, és mindig egy magasabb törvényre hivatkozik.

A polgári engedetlenségben résztvevők úgy gondolják, hogy a hatályos törvényeken túl van még valami: a politika és az erkölcs összekapcsolása - tette hozzá.

Az egyetemi tanár szerint a Kossuth téri kordonbontás nem jogi, hanem politikai probléma.

Inkább morálfilozófusokat, politikaelmélettel foglalkozó szakembereket kellene megkérdezni, mintsem jogászokhoz - vélekedett.

A kérdés az, hogy élhetnek-e az emberek alapvető polgári jogaikkal - mondta Lánczi András.

Véleménye szerint, akik pozitív jogi érvelést használnak, azok úgy gondolják, hogy az alapvető jogokat az alkotmány biztosítja.

Az emberi és polgári jogok azonban egy magasabb törvényben, a természetjogban gyökereznek - mondta az igazgató.Ez politikai játszma

Lánczi András úgy vélekedik, hogy a Fidesz képviselői azt mutatták meg, hogy a polgári jogokat nem csak pozitív jogi érvekkel lehet védelmezni.

Szerinte az akció következményei döntően az érintettek, a kormány és intézményei reagálásától függnek.

Ez politikai játszma, a kordonbontásnak szimbolikus jelentősége van - mondta az egyetemi tanár, hozzátéve: az akció közvetett hatásával gerjesztheti az országban az elégedetlenséget, mivel az politikai képviseletet kaphat.

Az alapvető probléma nem oldódott meg tavaly ősz óta, ez tartja napirenden az elégedetlenséget - tette hozzá.

A Fidesz megítélése attól függ majd, hogy a média, a véleményformáló médiaértelmiség miként foglal állást. Nincs különösebb kétségem, hogy milyen vélemények fognak elhangzani - mondta Lánczi András.

Szerinte az első elemzések abból indultak ki, hogy milyen az adott politikai cselekvésnek a médiára tett hatás.

Azt mondják, hogy a kordonbontás lerombolja a Fidesz békés stratégiáját, szembemegy a párt által rendezett igazságosság konferencia tartalmával. Az én olvasatomban viszont annak a kiteljesítése - mondta Lánczi András.