Infostart.hu
eur:
363.3
usd:
322.86
bux:
144939.58
2026. október 16. péntek Gál
A szavazatszámláló bizottság tagjai megkezdik a szavazatok számlálását a budapesti Szent István Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában kialakított szavazókörben az országgyűlési választás és gyermekvédelmi népszavazás napján, 2022. április 3-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

A választások 10 legfőbb megállapítása a Nézőpont Intézet szerint

Egyebek mellett azt írták, hogy az előválasztás és az összefogás stratégiája megbukott, illetve hogy a Fidesz elégtételt vett a 2019-es önkormányzati választás gyengébb eredményéért, és visszahódította az akkor elveszített települések javát.

Az Orbán Viktor kormányfő vezette Fidesz-KDNP által a vasárnapi országgyűlési választásokon elért nagy arányú győzelmet értékelte 10 pontban a Nézőpont Intézet.

Úgy látják, hogy kormányerősítő és ellenzékváltó szavazás történt Magyarországon. Az elemzőcég honlapján is elérhető listában azt írják, hogy a Fidesz a magyar választástörténet legnagyobb győzelmét aratta, a baloldal pedig történelmi vereséget szenvedett: míg 2010-ben az ellenzék 45 százaléknál jobb eredményt ért el, addig most csak 35 százalékát kapta meg a voksoknak. A Fidesz-KDNP ezáltal egymást követően négyszer kapott kétharmados felhatalmazást a választáson. Rámutattak: a baloldal minden harmadik szavazóját elveszítette, azaz tíz 2018-as baloldali szavazóból 3 fordult el a baloldali tömörüléstől. Az ellenzéki blokk a legutóbbi országgyűlési választásokon együttvéve 2 millió 693 ezer szavazatot kapott, a 2022-es adatok feldolgozása vége felé pedig alig haladta meg az 1 millió 800 ezret.

A 2022-es választáson helyreállt a centrális erőtér, amit az ellenzéki pártok közös listával próbáltak megszüntetni. Így Orbán Viktornak ismételten jobboldali (a mandátumok 3,5 százaléka) és baloldali ellenzéke (a mandátumok 28 százaléka) is lesz a Parlamentben - írta a Nézőpont.

A Fidesz várakozáson felüli jó eredményét az elemzőcég Orbán Viktor magasabb támogatottságának tulajdonítja, hozzátéve, hogy a közvélemény-kutatások ezért nem jelezték előre a Fidesz ilyen arányú győzelmét, ugyanis nem pártot, hanem miniszterelnököt választottak a magyarok április 3-án. A legpontosabb előrejelzést a Társadalomkutató adta.

A Fidesz elégtételt vett a 2019-es önkormányzati választás gyengébb eredményéért, és visszahódította az akkor elveszített települések javát, például Pest megye több települését, Miskolcot, Szombathelyet, Egert és Tatabányát - mutattak rá.

"Az előválasztás és az összefogás stratégiája megbukott. Az egyetlen közös baloldali lista felállításának stratégiája, amelyet a baloldal választott a 2022-es választásra, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az előválasztáson kiválasztott egyéni jelöltek, a miniszterelnök-jelölt és a közös lista intézménye is kudarcot vallott. Minden szinten nagy vita és újratervezés várható" - írták az ellenzéki együttműködés várható jövőjéről.

Az eredmények tanúsága szerint az egyéni választókerületekben sem működött az ellenzéki összefogás. Csak Budapesten jelentetett előnyt, igaz, ott is csak minimálisan tudott profitálni a baloldali összefogás ebből a választási stratégiából.

Tovább növeli a feszültséget a Nézőpont szerint a baloldali pártok között az, hogy csak kettő párt járt jól az összefogás stratégiájával:

  • a DK majdnem megduplázta (9-ről 16 főre emelte a frakciójának a létszámát), míg
  • a Momentum 11 mandátumot szerzett úgy, hogy korábban nem is volt parlamenti képviselete. Az MSZP-Párbeszéd megőrizte a pozícióját.

Az igazi vesztes az LMP és a Jobbik: előbbi frakcióalakítása kérdésessé vált, utóbbi pedig felére zsugorodott, sorolták. Amely pártok 2010 előtt Gyurcsány Ferenc ellenében jöttek létre, majd szövetséget kötöttek vele, megsemmisültek.

"Márki-Zay Péter országos karrierje is nagy valószínűséggel véget ért. Nem túlzás azt állítani, hogy Gyurcsány Ferenc kezébe került a 2022-es választással a baloldal jövője" - fogalmaztak a listában.

Hozzátették: a választás eredménye megerősíti Orbán Viktor európai politikai pozícióit, minden megbuktatására irányuló kísérlet – például az uniós források visszatartása – kudarcot vallott. Úgy értékeltek, hogy a Fidesz az európai jobboldal számára pedig referenciaponttá vált (válságkezelés, gyermekvédelem ügye, politikai közösségépítés példája, kormányzati teljesítmény, stabilitás).

A választás napján és a szavazatszámlálás során nem volt olyan botrányos esemény és a választási visszaélést megfogalmazó kritika, amely bármilyen mértékben befolyásolná a választás eredményét, ezért a 2022-es választás kimenetele nemcsak egyértelmű, hanem legitim is, mert a választás szabad és tisztességes körülmények között zajlott - fogalmazott a Nézőpont Intézet.

Címlapról ajánljuk
Az EU-csúcs árnyékában – Nem elég, hogy lassú az EU gépezete, most van „mindenhol” választás is

Az EU-csúcs árnyékában – Nem elég, hogy lassú az EU gépezete, most van „mindenhol” választás is

Uniós versenyképesség, energiapiaci helyzet, migráció és költségvetés az aktuális témák a kétnapos uniós csúcson Brüsszelben. Az első napon már túl vagyunk, mi várható a folytatásban? Ezt kérdezte az InfoRádió Gálik Zoltántól, a Corvinus Egyetem docensétől.

Totyik Tamás: jelezném, azért nem teljes körűen adták vissza a pedagógusok sztrájkjogát

Jogsértően korlátozta a pedagógusok sztrájkjogát a magyar állam – állapította meg az Emberi Jogok Európai Bírósága. A Pedagógusok Szakszervezete a munkabeszüntetés feltételeinek újraszabályozását várja az ítélet nyomán. Totyik Tamás elnök szerint a sztrájk idején biztosítandó szolgáltatásokról a munkáltatóknak és az érdekképviseleteknek kellene megállapodniuk.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
Majdnem két paksi blokknyi tartalék rejtőzhet a magyar trágyában és hulladékban

Majdnem két paksi blokknyi tartalék rejtőzhet a magyar trágyában és hulladékban

A biogáz eddig háttérbe szorult a nap- és szélenergia mögött, pedig a szakértők szerint egyszerre segíthetne a hulladékkezelésben, az emissziócsökkentésben és a magyar energiarendszer szabályozásában. Magyarországon ma nagyjából 200 millió köbméter biogáz keletkezik évente, ezt 2030-ra akár 600 millió köbméterre lehetne növelni, a meglévő gázmotoros kapacitások rugalmasabb használatával pedig akár 900 megawattnyi gyorsan indítható szabályozó kapacitás is létrejöhetne. A technológia adott, az alapanyag rendelkezésre áll, a kérdés az, hogy lesz-e kiszámítható piac és támogatási környezet. Az EnergyTalks podcast legújabb adásában Gaál Lászlóval, a Magyar Megújuló Energia Szövetség főtitkárával és Ragonzca Ádám biogáz-szakértővel beszélgettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×