Infostart.hu
eur:
364.31
usd:
310.86
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Nyitókép: Unsplash

Megosztó téma lett a hadsereg Csehországban

Növekszik a hadsereg támogatottsága Csehországban, miközben egyre élesebb politikai viták kísérik a védelem kérdését – ez rajzolódik ki a legfrissebb felmérésekből és a politikai eseményekből. Közben arról sincs még egyezség a cseheknél, hogy ki képviselje az országot a közelgő NATO-csúcson.

A STEM kutatóintézet januárban végzett felmérése szerint a csehek több mint 70 százaléka bízik a hadseregben. A lakosság közel fele úgy véli, hogy egy esetleges támadás esetén a hadsereg képes lenne megvédeni az országot. Hasonló arányban bíznak az emberek a NATO-ban is. A szakértők szerint a növekvő bizalom hátterében elsősorban a romló nemzetközi biztonsági helyzet áll. Az ukrajnai háború hatására a cseh társadalom egyre fontosabbnak tartja a hadsereg szerepét, valamint a védelemre fordított kiadásokat.

Ugyanakkor a felmérés egy kevésbé megnyugtató tendenciára is rámutat:

a hadsereg megítélése egyre inkább politikai törésvonalak mentén alakul.

Míg néhány évvel ezelőtt a hadseregbe vetett bizalom szinte teljesen független volt a politikai nézetektől, mára ez megváltozott. Erről beszélt a STEM elemzője, Jirí Táborsky is. Mint mondta: 2020-ban gyakorlatilag mindenki bízott a hadseregben, politikai nézetektől függetlenül. Amikor azonban a háború és a védelem kérdése politikai témává vált, a társadalom elkezdett polarizálódni. Ez pedig a szakértők szerint veszélyes lehet, hiszen válsághelyzetben a hadseregnek az egész társadalmat kell szolgálnia, nemcsak egyes politikai csoportokat.

A legnagyobb viták jelenleg a védelmi kiadások körül zajlanak. A cseh kormány az idei költségvetésben a GDP 1,7 százalékát fordítaná védelemre, miközben a NATO-tagállamok már korábban vállalták, hogy elérik a 2 százalékos szintet. Emiatt Csehországot több szövetséges, köztük az Egyesült Államok is bírálja.

A védelem kérdése nemcsak a közvéleményben, hanem a politikai vezetésen belül is feszültségeket okoz. Ez jól látszik a közelgő NATO-csúcstalálkozó körüli vitában is.

Petr Pavel köztársasági elnök továbbra is részt kíván venni a nyári, ankarai NATO-csúcson, és egyeztetni szeretne Andrej Babis miniszterelnökkel az ország képviseletéről. Az elnöki hivatal azt szeretné, ha Csehországot az államfő, a kormányfő és a külügyminiszter együtt képviselné. Ezzel szemben a külügyminiszter, Petr Macinka nem támogatja az elnök részvételét. Álláspontja szerint egy ellenzéki szereplő jelenléte nem lenne megfelelő a csúcstalálkozón.

Andrej Babis kormányfő is inkább azt tartaná logikusnak, ha ő és a külügyminiszter utazna Ankarába. Szerinte a kormány képviselői tudják a leghitelesebben bemutatni a cseh védelmi költségvetés alakulását és a jövőbeli terveket a szövetségeseknek, különösen a jelenlegi feszült geopolitikai helyzetben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×