Infostart.hu
eur:
373.18
usd:
339.98
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nicolás Maduro venezuelai elnök sajtótájékoztatót tart a caracasi államfõi rezidencián, a Miraflores-palotában 2024. július 31-én, három nappal az elnökválasztás után. A hivatalban lévõ elnök és az ellenzéki jelölt egyaránt gyõztesnek nyilvánította magát, a választási hatóság Nicolás Maduro elnök gyõzelmét állapította meg.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Ronald Pena R

„Narkoterrorista rezsim” – Rezsimváltás lehet Amerika valódi célja?

Az Egyesült Államok újabb lépéssel fokozza a nyomást Nicolás Maduro rendszerére: szankciókat jelentett be a venezuelai elnök családja ellen, lefoglalt egy olajtankert és további, szankcionált hajók vannak veszélyben. Washington szerint az ország vezetése „narkoterrorista rezsim és el kell szigetelni”.

Miközben dúl a botrány az amerikai kommandósok által nemzetközi vizeken lerohant venezuelai olajtanker körül, az Egyesült Államok újabb szankciókat jelentett be az ország olajszektora ellen. Ezzel párhuzamosan keresi a jogi formulát arra, hogy kisajátítsa a Skipper nevű hajón szállított olajat, amely a venezuelai állami olajcégé (Petróleos de Venezuela –PDVSA). Washington szerint viszont a hajónak korábban köze volt az iráni olaj csempészetéhez.

A friss szankciók ezúttal hat hajózási cégre, valamint Nicolás Maduro feleségének három unokaöccsére irányulnak. A cél az a kiterjedt hálózat, amelyen keresztül Caracas – az amerikai embargókat megkerülve – tankerek és közvetítők segítségével adja el az ország első számú bevételi forrását, a nyersolajat. A venezuelai gazdaság az olajra épül, ezért minden újabb korlátozás komoly érvágást jelent a rezsimnek.

Washington célja túlmutat egyetlen tanker lefoglalásán. Az amerikai kormány szerint a venezuelai vezetés egy „narkoterrorista kartell”, és a térségben végrehajtott katonai műveletek – köztük a drogcsempészettel vádolt csónakok elleni rakétatámadások és a túlélők kivégzése – részei annak a stratégiának, amellyel az Egyesült Államok destabilizálná Maduro hatalmát. Több, a Trump-kormányzathoz közel álló jelenlegi és volt tisztviselő arról beszélt médiumoknak, hogy a nyílt rezsimváltás lehet a valódi cél.

A venezuelai kormány hevesen reagált: „lopásnak” és „nemzetközi kalózkodásnak” nevezte a Skipper lefoglalását. A térségben óriási a káosz: több mint 80 tankhajó várakozik a venezuelai partoknál vagy azok közelében, közülük több mint harminc már most is amerikai szankciók alatt áll. A piac ugyanakkor nem rendült meg: a venezuelai kitermelés ma a globális kereslet kevesebb mint 1 százalékát fedezi, így az olajárak továbbra is nagyjából 58 dollár körül stagnálnak.

A tankerről közben új részletek is kiderültek. Egy amerikai tisztviselő szerint a legénység többsége orosz; az Egyesült Államok arra kérte őket, hogy kormányozzák a hajót amerikai vizekre, bár szükség esetén ezt tartaléklegénységgel oldanák meg.

A zavaros helyzetben egyre nagyobb szerep jut az úgynevezett „árnyékflottának”: azoknak a többnyire elöregedett, gyakran álneveket használó vagy kikapcsolt nyomkövetővel közlekedő tankereknek, amelyek a szankciók alatt álló olajat szállítják. A flotta több mint 1400 hajóból áll, és közel kétharmadára amerikai, brit vagy európai korlátozások vonatkoznak. A tankerek Venezuelából, Iránból és Oroszországból indulva általában Ázsiában kötnek ki, főként Kínában és Malajziában.

A PDVSA szinte teljes flottája szankciós listán van, és az Egyesült Államok a Kubába tartó szállítmányokat is rendszeresen megcélozza. A szakértők szerint

az újabb amerikai fellépés következménye a következő napokban az lehet, hogy csúszik az export és bizonytalanság lép fel,

hiszen számos hajótulajdonos és ügynökség most újragondolja, hogy egyáltalán elinduljon-e Venezuelából.

Továbbá felmerül, hogy a feszültség nemcsak a venezuelai olajexportot béníthatja meg, hanem a nemzetközi tengeri kereskedelmet is erőteljesen próbára teszi.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×