Infostart.hu
eur:
354.47
usd:
311.52
bux:
0
2026. június 26. péntek János, Pál
A cseh légierő UH-1Y Venom többfeladatú, szállító és AH-1Z Viper harci helikoptere
Nyitókép: jetfly.hu

Csehország helikopteres egységet küld Lengyelországba az orosz drónfenyegetés miatt

Csehország helikopteres különleges műveleti egységet küld Lengyelország segítségére, miután Varsó hivatalosan kérte a támogatást az orosz drónok okozta fenyegetés miatt.

Különleges helikopteres egységgel segíti Lengyelországot a cseh légierő. A döntésről Jana Černochová cseh védelmi miniszter egyeztetett telefonon lengyel kollégájával, Wladyslaw Kosiniak-Kamyszsal, majd a lépést jóváhagyta Petr Fiala miniszterelnök is.

A cseh védelmi tárca közlése szerint az egység három speciálisan átalakított Mi–171Š típusú helikopterből áll, amelyeket kifejezetten hasonló katonai feladatokra alakítottak át. A helikopterek a lengyel hadseregnek nyújtanak támogatást a kis magasságban repülő drónok elleni védekezésben, amelyek az elmúlt időszakban egyre nagyobb biztonsági kockázatot jelentenek Lengyelország keleti területein.

Petr Fiala cseh kormányfő hangsúlyozta: a helikopterek néhány napon belül Lengyelországba érkezhetnek, és ezzel Csehország világos üzenetet küld, hogy szövetségesei mellett áll a jelenlegi bizonytalan biztonsági helyzetben.

„Lengyelország közeli és megbízható partnerünk, ezért teljesen természetesnek tartom a segítségnyújtást. Fontos, hogy gyorsan reagáljunk, és ezzel is jelezzük Oroszországnak az egységünket”

– fogalmazott Jana Černochová védelmi miniszter.

A cseh hadsereg vezérkari főnöke, Karel Řehka hozzátette: a bevetésen részt vevő katonák létszámát az aktuális helyzet és a logisztikai lehetőségek alapján határozzák meg, de nem haladhatja meg a 150 főt. A tervek szerint a kiküldetés időtartama három hónap lesz. Řehka emlékeztetett arra is, hogy a helikopteres egység az elmúlt években többször is segített Lengyelországnak – például a pusztító árvizek idején –, így most sem először működnek együtt a két ország fegyveres erői.

A katonák kiküldését az a parlament által tavaly jóváhagyott mandátum teszi lehetővé, amely 2025 és 2026 között biztosítja a cseh fegyveres erők nemzetközi bevetésének jogi keretét. Ez a felhatalmazás módot ad rá, hogy Csehország összesen legfeljebb kétezer katonát küldjön az észak-atlanti szövetség keleti határainak védelmére. Az érintett országok közé tartozik Észtország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária.

A mandátum alapján a cseh katonák jelenleg is teljesítenek szolgálatot Szlovákiában, Litvániában és Lettországban. Most Lengyelország is számíthat rájuk, miután a lengyel légtérbe berepülő orosz drónok közvetlen veszélyt jelentenek a civil lakosságra és az infrastruktúrára egyaránt. A cseh kormány szerint ezzel a lépéssel nemcsak közvetlen katonai segítséget nyújtanak szomszédjuknak, hanem politikai üzenetet is küldenek, mely szerint Csehország és Lengyelország közös fellépése egyértelműen demonstrálja a NATO-szövetségesek egységét az orosz agresszióval szemben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Ürge-Vorsatz Diána: Közép-Magyarország még Európán belül is gyorsan melegszik

A klímakutató szerint hazánk középső része akár hétszer gyorsabban melegedhet a klímaváltozás miatt, mint egyes északabbi régiók. Ezt pedig hamarosan a saját bőrünkön és pénztárcánkon is megtapasztalhatjuk.
inforadio
ARÉNA
2026.06.26. péntek, 18:00
Gaál Áron
a HungaroMet Zrt. időjárás-előrejelző osztályának vezetője
Tisza-kormány: máris gyanúsítottként merült fel Orbán Viktor neve, Magyar Péter az Eurogroup vezetőjével egyeztet a rendkívüli kormányülés előtt

Tisza-kormány: máris gyanúsítottként merült fel Orbán Viktor neve, Magyar Péter az Eurogroup vezetőjével egyeztet a rendkívüli kormányülés előtt

Továbbra is sebes tempót diktál a Tisza-kormány, amely a héten két jelentős kormányülést is összehívott. Szerdán a hajnali órákba nyúló egész napos egyeztetés után csütörtökön a hőhelyzettel kapcsolatos felkészülésről és a Budai Vár felújítása körüli helyzetről tartott sajtótájékoztatót Magyar Péter miniszterelnök és a beruházási ügyekért felelős Vitézy Dávid. A nap azonban egyéb fejleményeket is tartogatott. Újabb részletek derültek ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal bezárásáról, felmerült az egyre indokolatlanabbá váló árrésstop megszüntetése, és a határon túli támogatásokat is átvilágítják. Ezek mellett azonban a legmeghatározóbb hír az volt, hogy máris gyanúsítottként merült fel Orbán Viktor neve az ukrán „aranykonvoj”-ügyben. Pénteken újabb fontos egyeztetések jönnek, hiszen a Pénzügyminisztérium meghívására Budapestre látogat az Eurogroup vezetője, akivel Magyar Péter mellett a tárca vezetője, Kármán András is az euró bevezetéséről egyeztet majd. Az előzetes bejelentések szerint még ugyanezen a napon háromnapos kihelyezett kormányülés kezdődik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×