Infostart.hu
eur:
354.77
usd:
312.12
bux:
139624.46
2026. június 26. péntek János, Pál
Wieslaw Kukula tábornok, lengyel vezérkari főnök is részt vett a rendkívüli kormányülésen, amit az orosz dróntámadás miatt tartottak Lengyelországban
Nyitókép: Aleksander Kalka/NurPhoto via Getty Images

Furcsa fordulat: a fehéroroszok szóltak a lengyeleknek a támadó orosz drónokról

Meglepődtek a lengyel hadseregben, amikor a fehérorosz fél figyelmeztette Varsót, hogy Fehéroroszország légterén keresztül drónok tartanak Lengyelország irányában

Miközben éppen most kezdődik a Zapad elnevezésű közös orosz–fehérorosz hadgyakorlat, a Nyugat és Oroszország között egyensúlyozó Fehéroroszország meglepő gesztust tett a NATO felé: a szerdai támadás során figyelmeztette Lengyelországot, hogy drónok érkeznek a területén kereztül a lengyelek irányába.

Wieslaw Kukula lengyel vezérkari főnök szerda este a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevízióban közölte: a fehérorosz fél figyelmeztette Varsót. Arra a kérdésre, hogy ez mikor volt, és volt-e értelme a figyelmeztetésnek, Kukula elmondta:

„az előzetes figyelmeztetés hasznos volt a lengyel fél számára”.

Meglepőnek nevezte, hogy „a (lengyel) szárazföldi határon a helyzetet erősen eszkaláló Fehéroroszország elszánta magát az ilyen típusú együttműködésre. De nem utasítottuk vissza, a mi válaszunk pozitív volt, azaz adatokat szolgáltattunk Fehéroroszországnak az irányába tartó (légi) eszközökről” – mondta el a vezérkari főnök.

A lengyelek jelentős NATO-segítséggel végül lelőtték a drónokat (olasz AWACS-gépek, német üzemanyagtöltők is részt vettek az akcióban, sőt, egy holland F–35-ös harci gép is lelőtt egy drónt a lengyel légtérben).

Azt nem lehet tudni, mekkora szerepe volt a fehérorosz figyelmeztetsének abban, hogy a NATO-erők időben tudtak reagálni, de maga a tény, hogy egyáltalán szóltak, is nagyon meglepő.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök feszegeti a határokat, és kényes egyensúlypolitikát folytat – mondta korábban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője az InfoRádióban. Mint augusztus végén fogalmazott,

„a fehérorosz elnök már évtizedek óta arról híres, hogy hintapolitikát folytatva megpróbál odamondani az egyik és a másik oldalnak is, és jól tartani magát mind Moszkva, mind a Nyugat felé.”

Ennek az egyensúlyozásnak lehet része a mostani figyelmeztetés is.

Donald Tusk lengyel kormányfő korábban közölte: szerda hajnalban 19 légi eszköz repült be Lengyelországba keleti irányból, ezek közül legalább hármat lelőttek. A tárgyak „jelentős része” Fehéroroszország területéről repült be Lengyelországba – mondta el Tusk.

A lengyel belügyminisztérium szerda esti közlése szerint a nap folyamán 15 drónroncsot találtak meg a kelet-lengyelországi Lublini, a közép-lengyelországi Lódzi, Mazóviai és Szentkereszt vajdaságokban, valamint az észak-kelet-lengyelországi Warmia-mazúriai vajdaságban. A Lublini vajdaságban fekvő Wyryki településen az egyik drón egy lakóházat és egy személygépkocsit rongált meg, senki sem sérült meg.

Az elemzők szerint orosz–iráni drónok vettek részt az akcióban, és a tömeges támadással az oroszok tesztelni és provokálni akarták a NATO-t, hogy lássák, hogyan reagál a szervezet egy támadásra.

Címlapról ajánljuk
Kevesebb szót és keményebb dollárt hozhat Kevin Warsh a Fed élén

Kevesebb szót és keményebb dollárt hozhat Kevin Warsh a Fed élén

Jerome Powell Fedje válságokon lavírozó, adatfüggő stabilizátor volt. Kevin Warsh jegybankja ezzel szemben egyelőre egy inflációs horgonyt kereső intézményi reformkísérletnek tűnik. A tét nem csak az amerikai kamatszint. Ha a dollár erősebb lesz, annak hullámai elérhetik Európát, Közép-Európát és a magyar állampapírpiacot is.

Kormányszóvivői tájékoztató: 4 napig extrém hőség lesz, 38-40 fokokkal

Hatályba lépett a hőség-kormányrendelet, a hőség miatt péntek éjféltől rendkívüli tájékoztatási rend lép életbe. Az államigazgatásban ahol lehetséges, hétfőn és kedden home office lesz. Akár a 2022-es évszázados aszályhoz hasonló károkat fog okozni a mezőgazdaságban idén is a hőség. Még legalább 10-12 centivel csökkenni fog a Velencei-tó szintje. Nyitott, széles körű alkotmányozás lesz, a végén népszavazás hagyja jóvá – derült ki a kormányszóvivői tájékoztatón.
Harmadszorra fut neki az ország az elszámoltatásnak, de úgy néz ki, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatallal ezúttal működhet

Harmadszorra fut neki az ország az elszámoltatásnak, de úgy néz ki, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatallal ezúttal működhet

Magyarországon az elszámoltatás iránti vágy nem pusztán politikai bosszúvágy, hanem a következmények nélküli hatalomgyakorlással szembeni társadalmi ellenérzés. A rendszerváltás óta több politikai korszak is felfedezte magának: 1990-ben a pártállami múlt, az állambiztonsági hálózatok és a privatizáció miatt, 2010-ben az MSZP–SZDSZ-kormányok ügyei miatt, 2026-ban pedig a Tisza programjában, a NER alatt felhalmozott magánvagyonok és kiszervezett közvagyonok kapcsán. A két korábbi próbálkozás nem hozta el sem a várt felelősségre vonást, sem a társadalom egy része által várt erkölcsi elégtételt, ezért a kérdés most is ugyanaz: képes lehet-e erre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×