Infostart.hu
eur:
365.1
usd:
325.75
bux:
140645.43
2026. október 9. péntek Dénes
Wieslaw Kukula tábornok, lengyel vezérkari főnök is részt vett a rendkívüli kormányülésen, amit az orosz dróntámadás miatt tartottak Lengyelországban
Nyitókép: Aleksander Kalka/NurPhoto via Getty Images

Furcsa fordulat: a fehéroroszok szóltak a lengyeleknek a támadó orosz drónokról

Meglepődtek a lengyel hadseregben, amikor a fehérorosz fél figyelmeztette Varsót, hogy Fehéroroszország légterén keresztül drónok tartanak Lengyelország irányában

Miközben éppen most kezdődik a Zapad elnevezésű közös orosz–fehérorosz hadgyakorlat, a Nyugat és Oroszország között egyensúlyozó Fehéroroszország meglepő gesztust tett a NATO felé: a szerdai támadás során figyelmeztette Lengyelországot, hogy drónok érkeznek a területén kereztül a lengyelek irányába.

Wieslaw Kukula lengyel vezérkari főnök szerda este a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevízióban közölte: a fehérorosz fél figyelmeztette Varsót. Arra a kérdésre, hogy ez mikor volt, és volt-e értelme a figyelmeztetésnek, Kukula elmondta:

„az előzetes figyelmeztetés hasznos volt a lengyel fél számára”.

Meglepőnek nevezte, hogy „a (lengyel) szárazföldi határon a helyzetet erősen eszkaláló Fehéroroszország elszánta magát az ilyen típusú együttműködésre. De nem utasítottuk vissza, a mi válaszunk pozitív volt, azaz adatokat szolgáltattunk Fehéroroszországnak az irányába tartó (légi) eszközökről” – mondta el a vezérkari főnök.

A lengyelek jelentős NATO-segítséggel végül lelőtték a drónokat (olasz AWACS-gépek, német üzemanyagtöltők is részt vettek az akcióban, sőt, egy holland F–35-ös harci gép is lelőtt egy drónt a lengyel légtérben).

Azt nem lehet tudni, mekkora szerepe volt a fehérorosz figyelmeztetsének abban, hogy a NATO-erők időben tudtak reagálni, de maga a tény, hogy egyáltalán szóltak, is nagyon meglepő.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök feszegeti a határokat, és kényes egyensúlypolitikát folytat – mondta korábban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője az InfoRádióban. Mint augusztus végén fogalmazott,

„a fehérorosz elnök már évtizedek óta arról híres, hogy hintapolitikát folytatva megpróbál odamondani az egyik és a másik oldalnak is, és jól tartani magát mind Moszkva, mind a Nyugat felé.”

Ennek az egyensúlyozásnak lehet része a mostani figyelmeztetés is.

Donald Tusk lengyel kormányfő korábban közölte: szerda hajnalban 19 légi eszköz repült be Lengyelországba keleti irányból, ezek közül legalább hármat lelőttek. A tárgyak „jelentős része” Fehéroroszország területéről repült be Lengyelországba – mondta el Tusk.

A lengyel belügyminisztérium szerda esti közlése szerint a nap folyamán 15 drónroncsot találtak meg a kelet-lengyelországi Lublini, a közép-lengyelországi Lódzi, Mazóviai és Szentkereszt vajdaságokban, valamint az észak-kelet-lengyelországi Warmia-mazúriai vajdaságban. A Lublini vajdaságban fekvő Wyryki településen az egyik drón egy lakóházat és egy személygépkocsit rongált meg, senki sem sérült meg.

Az elemzők szerint orosz–iráni drónok vettek részt az akcióban, és a tömeges támadással az oroszok tesztelni és provokálni akarták a NATO-t, hogy lássák, hogyan reagál a szervezet egy támadásra.

Címlapról ajánljuk
Jutalmat kapnak a paksi fenékküszöb építői – bejelentések Magyar Pétertől és Vitézy Dávidtól percről percre
Cikkünk frissül

Jutalmat kapnak a paksi fenékküszöb építői – bejelentések Magyar Pétertől és Vitézy Dávidtól percről percre

Fenékküszöb, sport-összeférhetetlenség, költségvetés, egészségügy, vagyonadó-ekho-kata és közlekedési, illetve egyéb beruházások is napirendre kerültek a bejelentések között a rendkívüli időpontban kezdődött kormányzati sajtótájékoztatón. Kiderült az is, hogy 25 forinttal csökken a 7,5 tonna fölötti dízeles járművek jövedéki adója.
Kimaradt Magyarország az Európai Unió gigantikus programjából, miközben a szomszédaink milliárdos fejlesztéseket kaptak

Kimaradt Magyarország az Európai Unió gigantikus programjából, miközben a szomszédaink milliárdos fejlesztéseket kaptak

Az Európai Bizottság 46 új stratégiai nyersanyagipari projektet választott ki 16 tagállamban, ezek megvalósítása összesen mintegy 21,1 milliárd eurós beruházást igényelhet. Ezzel már 93 európai fejlesztés rendelkezik uniós stratégiai státusszal, Magyarországról azonban ezúttal sem került fel egyetlen projekt sem a listára. Brüsszel azután erősíti az ellátásbiztonságot, hogy Kína tavaly újabb exportkorlátozásokat jelentett be a ritkaföldfémekre, a cél pedig az, hogy az EU 2030-ra saját igényeinek 10 százalékát kitermelje, 40 százalékát feldolgozza és 25 százalékát újrahasznosítsa. Stéphane Séjourné, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke szerint a kiválasztott projektek több nyersanyagnál, köztük a lítiumnál és a ritkaföldfémeknél, már lehetővé tehetik a célok teljesítését. A politikus ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a beruházások legnagyobb kockázata a biztos vevők hiánya, ezért az európai vállalatoknak európai nyersanyagot kell vásárolniuk. Magyar szempontból szomorú, hogy egyetlen hazai projekt sem kapott kiemelést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×