Infostart.hu
eur:
380.93
usd:
322.07
bux:
132429.62
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Wieslaw Kukula tábornok, lengyel vezérkari főnök is részt vett a rendkívüli kormányülésen, amit az orosz dróntámadás miatt tartottak Lengyelországban
Nyitókép: Aleksander Kalka/NurPhoto via Getty Images

Furcsa fordulat: a fehéroroszok szóltak a lengyeleknek a támadó orosz drónokról

Meglepődtek a lengyel hadseregben, amikor a fehérorosz fél figyelmeztette Varsót, hogy Fehéroroszország légterén keresztül drónok tartanak Lengyelország irányában

Miközben éppen most kezdődik a Zapad elnevezésű közös orosz–fehérorosz hadgyakorlat, a Nyugat és Oroszország között egyensúlyozó Fehéroroszország meglepő gesztust tett a NATO felé: a szerdai támadás során figyelmeztette Lengyelországot, hogy drónok érkeznek a területén kereztül a lengyelek irányába.

Wieslaw Kukula lengyel vezérkari főnök szerda este a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevízióban közölte: a fehérorosz fél figyelmeztette Varsót. Arra a kérdésre, hogy ez mikor volt, és volt-e értelme a figyelmeztetésnek, Kukula elmondta:

„az előzetes figyelmeztetés hasznos volt a lengyel fél számára”.

Meglepőnek nevezte, hogy „a (lengyel) szárazföldi határon a helyzetet erősen eszkaláló Fehéroroszország elszánta magát az ilyen típusú együttműködésre. De nem utasítottuk vissza, a mi válaszunk pozitív volt, azaz adatokat szolgáltattunk Fehéroroszországnak az irányába tartó (légi) eszközökről” – mondta el a vezérkari főnök.

A lengyelek jelentős NATO-segítséggel végül lelőtték a drónokat (olasz AWACS-gépek, német üzemanyagtöltők is részt vettek az akcióban, sőt, egy holland F–35-ös harci gép is lelőtt egy drónt a lengyel légtérben).

Azt nem lehet tudni, mekkora szerepe volt a fehérorosz figyelmeztetsének abban, hogy a NATO-erők időben tudtak reagálni, de maga a tény, hogy egyáltalán szóltak, is nagyon meglepő.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök feszegeti a határokat, és kényes egyensúlypolitikát folytat – mondta korábban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője az InfoRádióban. Mint augusztus végén fogalmazott,

„a fehérorosz elnök már évtizedek óta arról híres, hogy hintapolitikát folytatva megpróbál odamondani az egyik és a másik oldalnak is, és jól tartani magát mind Moszkva, mind a Nyugat felé.”

Ennek az egyensúlyozásnak lehet része a mostani figyelmeztetés is.

Donald Tusk lengyel kormányfő korábban közölte: szerda hajnalban 19 légi eszköz repült be Lengyelországba keleti irányból, ezek közül legalább hármat lelőttek. A tárgyak „jelentős része” Fehéroroszország területéről repült be Lengyelországba – mondta el Tusk.

A lengyel belügyminisztérium szerda esti közlése szerint a nap folyamán 15 drónroncsot találtak meg a kelet-lengyelországi Lublini, a közép-lengyelországi Lódzi, Mazóviai és Szentkereszt vajdaságokban, valamint az észak-kelet-lengyelországi Warmia-mazúriai vajdaságban. A Lublini vajdaságban fekvő Wyryki településen az egyik drón egy lakóházat és egy személygépkocsit rongált meg, senki sem sérült meg.

Az elemzők szerint orosz–iráni drónok vettek részt az akcióban, és a tömeges támadással az oroszok tesztelni és provokálni akarták a NATO-t, hogy lássák, hogyan reagál a szervezet egy támadásra.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Riasztó jelentés érkezett: az EU olyan csapdát állított magának, amiből lehetetlen kimászni

Riasztó jelentés érkezett: az EU olyan csapdát állított magának, amiből lehetetlen kimászni

Az Európai Unió új iparpolitikája és a zöld átállás egyre inkább nyersanyag-ellátási korlátokba ütközik: az energetikai átálláshoz szükséges kritikus fontosságú nyersanyagok jelentős részét az EU teljes egészében importra szorulva szerzi be, gyakran egyetlen partnertől. A jelentés megállapítja, hogy bár Brüsszel és a tagállamok felismerték a problémát, a stratégiai célok hiányos és elavult adatokra épülnek, a 2030-ra kitűzött kitermelési, feldolgozási és újrafeldolgozási referenciaértékek hasraütés-szerűek, miközben az importfüggőség csökkentését célzó intézkedések eddig nem hoztak mérhető eredményt. Az uniós belföldi termelés és feldolgozás bővítése lassan halad, az újrafeldolgozás számos kulcsanyag esetében elhanyagolható, a stratégiai partnerségek és projektek pedig gyakran nem garantálják, hogy a megtermelt nyersanyag ténylegesen az európai piacra kerül. Az e-mobiliátásra építő magyar iparpolitika számára is aggasztóak az Európai Számvevőszék új jelentésének megállapításai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×