Infostart.hu
eur:
394.89
usd:
342.61
bux:
0
2026. március 23. hétfő Emőke
Nyitókép: Pixabay

Hová merült a GUGI, az orosz mélytengeri különleges egység?

Nyugati illetékesek már a mostani, állítólagos tengeri szabotázs előtt emlegették az orosz flotta különleges egységét, a GUGI-t. Források szerint ez egy olyan elit egység, amely titkos és különösen összetett feladatokra képes a tenger mélyén.

A CNN-nek szeptemberben név nélkül nyilatkozó, az orosz mélytengeri aktivitásról beszélő amerikai illetékesek is megemlítették a GUGI-t. Az orosz rövidítés a Mélytengeri Kutatások Főparancsnoksága nevet takarja. A szervezetet 2000-ben állították fel, de egy 1963-as alapítású szovjet egység utódja.

A névre rákeresve még az orosz interneten is egy olyan mitikus elitegység képe sejlik fel, mint amilyen a Szovjetunió utolsó éveiben a KGB volt. A Hi Tech (Hi-tech-mail.ru) nevű orosz technológiai portál például négy éve írta azt, hogy „ez az orosz haditengerészet legtitkosabb egysége”. Ez a tengeralatti „szpecnaz” – különleges erők. „Ide csak alapos átvilágítás után vesznek fel tiszteket. Maga a szervezet az alapítása óta nem szembesült szivárogtatással és nem vallott kudarcot egyetlen művelete sem” – áll a cikkben.

Bár a GUGI formálisan a haditengerészethez tartozik, de csak egyetlen ember, az orosz védelmi miniszter parancsait hajtja végre. Papíron a tengerfenék feltérképezésével és mentőakciókkal foglalkozik, de „a valóságban a víz alatti front harcosai teljesen más feladatokat kaphatnak”. A Hi Tech például azt állította, hogy „kizárólagos NATO-felelősség alá tartozó zónákban” tűntek fel az orosz hajók, ami miatt „legendák övezik őket”.

Megemlíti a „22010-es projektbe tartozó” Krjujsz állítólagos „hekkerhajót” és Jantar nevű „főhajót”, amely a Földközi-tenger keleti és dél-keleti részén futó tengeralatti kábelek közelében tartózkodott. „A szakértők szerint lehet, hogy azért, hogy a Szíria felé futó kábelt javítsa vagy ismeretlen felszerelés telepítése céljából.”

A technológiai portál szerint 2019-ben a GUGI két további hajót kapott, a Jevgenyij Gorigledzsjant és az Almazt, amelyek „autonóm módon tudnak, akár 30 napig dolgozni a világóceán bármely pontján, fedélzetükön a mélytengeri merülésre alkalmas eszközökkel”.

Bár az oldal nem jelöli meg forrásait, különböző szakértőkre utalgat és azt írja, hogy a GUGI emberei jobban képzettek, mint az orosz atomtengeralattjárók személyzete és bevethetők olyan missziókban, mint például a tengerbe zuhant robbanófejek, harci gépek vagy akár űrhajók felszínre hozása.

„Ilyen tudással csak néhány százan rendelkeznek és olyasmire képesek, amire sem a Halliburton, sem a Mammut nevű óriáscégek sem" – írja büszkén az oldal. Például ők hozták fel a Barents-tengeren tragikus körülmények között elsüllyedt Kurszk atomtengeralattjárót. Az idegtépő napokban még Oroszország NATO-ellenfelei is segítséget ajánlottak fel a bajba jutott, több mint száz tengerész megmentése érdekében de Moszkva nemet mondott.

A roncsot 2001-ben, egy évvel a katasztrófa után hozták fel és a GUGI-nak kiadták, hogy dolgozza ki, hogyan lehet egy hasonló incidens esetén megmenteni a személyzetet.

A High Tech szerint az egységnek 2020-ban legalább négy, szupertitkos tengeralattjárója volt, de ide sorolta a Kalmar atomtengeralattjárót is, amely a különleges, Losarik Asz-12-es mélytengeri szerkezetet hordozza. Ez hatezer méter mélyen tud „kábeleket manipulálni” és elindítani az atomtöltetet hordozó, Poszeidon mélytengeri eszközt.

A portál arra is utal, hogy az oroszok nem repülőgéphordozó, hanem a potenciális ellenfél hadihajóit akár atomtöltetekkel támadó eszközökre akarják építeni tengeri ütőerejüket.

A nyitókép illusztráció.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?
Tudósítónktól

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a péntek tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×