eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 21. szombat Tamás
Nyitókép: Pixabay

Hová merült a GUGI, az orosz mélytengeri különleges egység?

Nyugati illetékesek már a mostani, állítólagos tengeri szabotázs előtt emlegették az orosz flotta különleges egységét, a GUGI-t. Források szerint ez egy olyan elit egység, amely titkos és különösen összetett feladatokra képes a tenger mélyén.

A CNN-nek szeptemberben név nélkül nyilatkozó, az orosz mélytengeri aktivitásról beszélő amerikai illetékesek is megemlítették a GUGI-t. Az orosz rövidítés a Mélytengeri Kutatások Főparancsnoksága nevet takarja. A szervezetet 2000-ben állították fel, de egy 1963-as alapítású szovjet egység utódja.

A névre rákeresve még az orosz interneten is egy olyan mitikus elitegység képe sejlik fel, mint amilyen a Szovjetunió utolsó éveiben a KGB volt. A Hi Tech (Hi-tech-mail.ru) nevű orosz technológiai portál például négy éve írta azt, hogy „ez az orosz haditengerészet legtitkosabb egysége”. Ez a tengeralatti „szpecnaz” – különleges erők. „Ide csak alapos átvilágítás után vesznek fel tiszteket. Maga a szervezet az alapítása óta nem szembesült szivárogtatással és nem vallott kudarcot egyetlen művelete sem” – áll a cikkben.

Bár a GUGI formálisan a haditengerészethez tartozik, de csak egyetlen ember, az orosz védelmi miniszter parancsait hajtja végre. Papíron a tengerfenék feltérképezésével és mentőakciókkal foglalkozik, de „a valóságban a víz alatti front harcosai teljesen más feladatokat kaphatnak”. A Hi Tech például azt állította, hogy „kizárólagos NATO-felelősség alá tartozó zónákban” tűntek fel az orosz hajók, ami miatt „legendák övezik őket”.

Megemlíti a „22010-es projektbe tartozó” Krjujsz állítólagos „hekkerhajót” és Jantar nevű „főhajót”, amely a Földközi-tenger keleti és dél-keleti részén futó tengeralatti kábelek közelében tartózkodott. „A szakértők szerint lehet, hogy azért, hogy a Szíria felé futó kábelt javítsa vagy ismeretlen felszerelés telepítése céljából.”

A technológiai portál szerint 2019-ben a GUGI két további hajót kapott, a Jevgenyij Gorigledzsjant és az Almazt, amelyek „autonóm módon tudnak, akár 30 napig dolgozni a világóceán bármely pontján, fedélzetükön a mélytengeri merülésre alkalmas eszközökkel”.

Bár az oldal nem jelöli meg forrásait, különböző szakértőkre utalgat és azt írja, hogy a GUGI emberei jobban képzettek, mint az orosz atomtengeralattjárók személyzete és bevethetők olyan missziókban, mint például a tengerbe zuhant robbanófejek, harci gépek vagy akár űrhajók felszínre hozása.

„Ilyen tudással csak néhány százan rendelkeznek és olyasmire képesek, amire sem a Halliburton, sem a Mammut nevű óriáscégek sem" – írja büszkén az oldal. Például ők hozták fel a Barents-tengeren tragikus körülmények között elsüllyedt Kurszk atomtengeralattjárót. Az idegtépő napokban még Oroszország NATO-ellenfelei is segítséget ajánlottak fel a bajba jutott, több mint száz tengerész megmentése érdekében de Moszkva nemet mondott.

A roncsot 2001-ben, egy évvel a katasztrófa után hozták fel és a GUGI-nak kiadták, hogy dolgozza ki, hogyan lehet egy hasonló incidens esetén megmenteni a személyzetet.

A High Tech szerint az egységnek 2020-ban legalább négy, szupertitkos tengeralattjárója volt, de ide sorolta a Kalmar atomtengeralattjárót is, amely a különleges, Losarik Asz-12-es mélytengeri szerkezetet hordozza. Ez hatezer méter mélyen tud „kábeleket manipulálni” és elindítani az atomtöltetet hordozó, Poszeidon mélytengeri eszközt.

A portál arra is utal, hogy az oroszok nem repülőgéphordozó, hanem a potenciális ellenfél hadihajóit akár atomtöltetekkel támadó eszközökre akarják építeni tengeri ütőerejüket.

A nyitókép illusztráció.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Farkastörvények uralkodnak Szlovákiában – nagy a tiltakozás

Farkastörvények uralkodnak Szlovákiában – nagy a tiltakozás

A szlovák természetvédők nem értenek egyet a farkasvadászatot engedélyező törvénymódosítással. A civil természetvédelmi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy néhány hónap alatt a farkaspopuláció csaknem negyedét is elveszítheti az ország, ami katasztrofális hatással lehet nemcsak a természetre, hanem a gazdálkodókra is.

Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is

Szokásos év végi nemzetközi Kormányinfó-sajtótájékoztatóját tartotta december 21-én a miniszterelnök a Karmelita kolostorban, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában. Értékelte a magyar uniós elnökséget és közölte, hogy 2025-re nagyszerű évet vár. Az újságírók kérdezték a földgázszállítási kihívásokról, a romániai választásokba való beavatkozás elkerülésének lehetőségéről, a hazai választási törvény esetleges további módosításáról, Magyar Péterről, az uniós pénzösszegek megszerzésének lehetőségéről, a közel-keleti helyzettel kapcsolatos erőfeszítéseiről, a budai Várban felújított Pénzügyminisztérium sorsáról, illetve a forint árfolyamáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×