Infostart.hu
eur:
384.08
usd:
330.01
bux:
122632.3
2026. március 4. szerda Kázmér
A BBC brit közszolgálati rádió- és tévétársaság londoni székháza 2023. március 12-én. Az előző napra a munkatársak sorozatos visszalépése miatt a BBC szinte összes sportműsora műsorvezető és stáb nélkül maradt, miután a BBC televízió március 10-én felfüggesztette Gary Lineker egykori angol válogatott labdarúgó műsorvezetői megbízatását. Ezt megelőzően Lineker élesen bírálta a konzervatív párti brit kormány bevándorlási törvénytervezettét.
Nyitókép: MTI/EPA/Tolga Akmen

Óriási kihívással küzd a BBC, az eddigi módszerei hamarosan hasztalanok lesznek

Nagy-Britanniában inog a közszolgálatiság pillére – a BBC előfizetési díja. Több százezren álltak le a díj fizetésével, ami egyébként minden tévétulajdonos számára kötelező. A hír önvizsgálatra kényszeríti a patinás médiumot.

A BBC egy különleges finanszírozási modell alapján tud teljesen reklámmentesen üzemeltetni tévécsatornákat, több tucat rádióadót és online oldalakat. Ez a "licence fee", avagy a tévékészülékek tulajdonosai által fizetett előfizetési díj, amit egy úgynevezett Királyi Charta garantál. A Charta jóvoltából a BBC nem állami intézmény, és papíron független a mindenkori kormánytól.

A közmédium azonban évek óta finanszírozási gondokkal küzd, amit rendre létszámleépítésekkel próbál kezelni.

Közben az előző konzervatív kormány két éve, idén áprilisig befagyasztotta az előfizetési díjat, miközben az egekbe szökött a brit infláció. Az évi 159 fontos – 74 ezer forintos – költség emelése politikailag vállalhatatlan volt a megélhetési válság közepette.

BBC-illetékesek bírálták, hogy a díjemelés ezután is „csak” 6,7 százalékos, azaz infláció alatti, bár ezt tavaly mondták, amikor még 9 százalék körül járt az áremelkedés.

„Ezt a kreatív szektor szenvedi meg” – mondta a szervezet egyik illetékese arra utalva, hogy részben a BBC megrendelései tartják el a produkciós cégeket.

Az idei éves jelentésből kiderült, hogy jelentős összeggel,

80 millió fonttal estek az előfizetési díjból származó bevételek.

Azaz sokan bojkottálják a befizetést (amit viszont 1000 fontos bírsággal lehet büntetni), nem is érdeklik őket a csatorna adásai, vagy online néznek tartalmakat. A költségvetési lyuk miatt a cégvezetés félmilliárd fontos megszorítási programot hirdetett. Egyre több az ismétlés és a helyi rádiók kevesebb pénzt kapnak. A dolgozókra közben nagyobb teher nehezedik és egy részüket bátorítják, hogy válasszák az idő előtti nyugdíjat.

Emellett különböző kampánycsoportok követelik az előfizetési díj megszüntetését. Az Adófizetők Szövetsége (Taxpayers Alliance) például „archaikusnak és igazságtalannak” nevezte. Egy másik csoport, a Ne finanszírozzák a BBC-t (Defund the BBC) szerint pazarló a gazdálkodás, a médium nem pártatlan, hanem balliberális beállítottságú, és agresszíven bünteti a nem fizetőket, akik általában nők és szegényebb sorban élő emberek.

Ezt a világszerte még mindig nagy hírnevű intézményt azonban nemcsak a rivális médiacézárok vagy a BBC-t elfogultnak tartó, jobbára konzervatív politikusok fenyegetik, hanem a demográfiai változások is: a fiatalok egyre jobban megvannak a tartalmai nélkül is. Rendre érkeznek felmérések, amelyek szerint a fiatalok nem néznek-olvasnak hagyományos híreket, hanem a TikTokról vagy a YouTube-ról informálódnak.

A közmédium tartalmait a 16 év alattiak 69 százaléka fogyasztja, ami 72 százalékkal kevesebb, mint az előző évben.

Tim Davie vezérigazgató most kereskedelmi koprodukciókból akarja növelni a bevételt, viszont a kereskedelmi cégek szerint nem fair, hogy javarészt közpénzből finanszírozott vetélytárs jelenik meg.

Bár az új, munkáspárti kormány azt mondta, megvédi az előfizetői díjat, egyre nehezebb meggyőzni a közvéleményt annak értelméről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×