Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Map of Silk Road, a network of overland routes that connected China to Middle East and Europe through Central Asia. The road network was used in the past centuries by merchants trading goods and silk between distant countries and cross-continental regions. Marco Polo, an italian explorer, is believed to have travelled the route in the 13th century. Geopolitics, commerce and diplomacy connected to history and geography. Map is blank, without country names. Map is for illustration puroposes only, country grouping and current borders status may differ.
Nyitókép: Maxiphoto/Getty Images

Olaszország döntött: nem kér a kínai infrastruktúra-fejlesztésből

Kína nemtetszéssel fogadta, hogy Olaszország kilép az Egy Övezet Egy Út projektből. A pekingi kommentár óvott a program "aláásásától". Olaszország volt az egyetlen G7-es ország, amely eddig tagja volt globális infrastrukturális kezdeményezésének.

A kínai kormány az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezésének (BRI) "befeketítését" emlegette annak kapcsán, hogy Róma döntésével az egyetlen jelentős nyugati partner hátat fordított a Peking globális befolyását erősítő programnak.

Olaszország – hét fejlett ipari ország közül az egyetlen résztvevő – arról értesítette Kínát, hogy jövőre kilép. A masszív program egyfajta hidegháborús választóvonalat kreált Európában. A teljes közép- és kelet-európai régió tagja a balkáni országokkal, az összes volt szovjet köztársasággal együtt. A korábbi, nyugati szövetségekből Portugália, Görögország, Törökország és Luxemburg tag.

A kínai külügyminisztérium anélkül, hogy közvetlenül Olaszországnak címezte volna, csütörtökön közleményt adott ki, amelyben ellenezte "az Egy Övezet, Egy Út közös építésével kapcsolatos együttműködés befeketítését és aláásását".

Peking ellenzi továbbá "a táborok közötti konfrontációt és megosztottságot, amely szakadást okoz"

– mondta egy szóvivő.

Az Egy Övezet Egy Út masszív infrastrukturális beruházásokat, például utak, hidak és kikötők építését foglalja magában, hogy felélessze az Európát és Ázsiát összekötő egykori Selyemutat. A több mint száz országot átfogó kezdeményezés Hszi Csin-ping elnök külpolitikai elképzeléseinek egyik központi pillére.

A bírálók azonban Peking geopolitikai befolyásának a kiterjesztésére szolgáló eszköznek tekintik, többek között azáltal, hogy a szegényebb országokat fenntarthatatlan adósságokkal terheli meg. Az Egyesült Államok attól tart, hogy Kína a projektet arra használhatja, hogy kulcsfontosságú technológiák és infrastruktúra révén erősítse befolyását.

2019-ben Olaszország lett az egyetlen G7-ország, amelyik csatlakozott, de az olasz vezetésben azóta is vita folyt róla – jegyzi meg az Al-Dzsazíra.

A tavaly hivatalba lépett Giorgia Meloni miniszterelnök a paktumból való kilépés mellett érvelt, mert nincs egyértelmű előnye az ország számára.

Az olasz kormány december 3-án értesítette Kínát a kilépés tervéről – jelentette a Corriere della Sera című olasz napilap. Róma azonban, óvakodva attól, hogy provokálja Pekinget, kijelentette, hogy továbbra is szoros kapcsolatokat kíván fenntartani – „még akkor is, ha nem részese az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezésnek” – mondta egy kormányforrás a Reutersnek. "Más G7-országok szorosabb kapcsolatokat ápolnak Kínával, mint mi, annak ellenére, hogy ők soha nem vettek részt benne" – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Minden bizonytalan Vlagyimir Putyin körül, csak találgatnak a hírszerzők

Belső hírszerzési források és kormányzati tisztségviselők között nincs egyetértés Oroszország távlati katonai céljait illetően. Míg egyes jelentések szerint Vlagyimir Putyin továbbra is igényt tart egész Ukrajnára, addig a hírszerzési igazgató szerint Moszkva elkerülné a közvetlen konfliktust Európával.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Itt a fordulat előszele: szűk esztendők jönnek 2026-tól a világ több nagy gazdaságában

Itt a fordulat előszele: szűk esztendők jönnek 2026-tól a világ több nagy gazdaságában

A feltörekvő gazdaságok 2025-ben a várakozásokat felülmúló teljesítményt nyújtottak, amelyet főként a külkereskedelem bővülése, a finanszírozási feltételek javulása és az állami ösztönző intézkedések hajtottak - áll a BNP Paribas elemzésében. A szervezet közgazdászai szerint ugyanakkor 2026-ban fordulat következik: az országok egyre inkább érezni fogják a vámháború negatív hatásait, a monetáris lazítás keretei többnyire kimerültek, az állami ösztönzésnek pedig egyre inkább gátat fog szabni az országok növekvő adósságállománya és megbillenő egyenlegei.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×