Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás
Rishi Sunak brit pénzügyminiszter sajtóértekezletet tart a koronavírus-helyzetről a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben 2020. április 20-án, ahol bejelentette, hogy a folyamatok bizakodásra adnak okot, de a járvány megfékezését célzó korlátozásokat csak akkor lehet enyhíteni, ha már elhárult a betegség újbóli kiugró ütemű terjedésének veszélye.
Nyitókép: MTI/EPA/DOWNING STREET/Pippa Fowles

Meredeken nő a brit migráció a brexit óta, lépéseket várnak a miniszterelnöktől

Nagy-Britanniában rekordot döntött a nettó migráció. Tavaly december óta 745 ezer emberrel növekedett a szigetország lakossága, ami a brexit előtti időszak átlagának háromszorosa. Mindez nagy nyomás alá helyezi Rishi Sunak miniszterelnököt.

A 2016-os brexitkampány egyik fő témája a migráció volt. A kilépéspárti brit politikusok akkor azzal tüzelték az igen szavazatra a szavazókat, hogy véget vetnek a migránsok szabad beáramlásának – migránsok alatt akkor a legális, főként kelet-közép-európai munkavállalókat értették.

Nigel Farage, akit a brexit egyik atyjának tartanak, akkor még egy olyan poszterrel ijesztgette honfitársait, amelyen nem EU-s munkavállalók, hanem a horvát–szlovén migránsok tömege látható. Akkor még érthetetlennek tűnt, hogy miért mossa össze az európai dolgozókat a kontinensen kívülről érkezőkkel.

Azóta – ahogy a most kiadott statisztikából kiderül – részben igaza lett: továbbra is legális és illegális bevándorlók tízezrei jutnak be Nagy-Britanniába minden évben. Viszont nem lett igaza abban, hogy a brexit megvédi ettől az országot.

A kilépésre szavazók azt elérték, hogy az EU-s dolgozók egy jelentős része hazamenjen. Ám jöttek a helyükre Európán kívüliek.

A most kiadott, rekordot döntő migrációs adat miatt hatalmas nyomás nehezedik Rishi Sunak miniszterelnökre, hogy keményítsen be. Bevándorlási ügyekkel foglalkozó államtitkára ötpontos tervet nyújtott be, amely szerint korlátoznák a brit egészségügyi szolgálat (NHS) és a gondozói intézmények külföldi dolgozóinak létszámát. A javaslat szerint ezt részben azzal érnék el, hogy korlátozzák a vízumok kiadását az NHS külföldi munkavállalóinak.

A témát – egyfajta „na ugye, megmondtam” – hangnemben kommentálta Suella Braverman nemrég menesztett belügyminiszter. Bravermant a politikai baloldalon egyfajta démoni figurának állították be az illegális bevándorlókkal szembeni kemény retorikája miatt. Ő azt mondta, hogy

a Brit Statisztikai Hivatal migrációs adatai „a brit közvélemény arculcsapása”.

20 keményvonalas tory képviselő ezután cikket írt a Telegraph című lapba és megjegyezték: „Ha nem lesz előremozdulás ebben a komoly kérdésben, akkor az súlyosabb, mint az adókedvezmények bevezetésének elmulasztása, vagy az, ha lassan építenek egy kórházat. A tömeges migráció örökre megváltoztatja Nagy-Britannia arculatát” – írták.

A legtöbb bevándorló ama közel másfél millió külföldiből kerül ki, aki eredetileg diákként vagy munkavállalóként kapott vízumot, vagy elfogadták a menedékkérelmét.

A brit bevándorlási államtitkárnak a helyzet kezelésére kidolgozott tervében szerepel annak a tilalma is, hogy a gondozói hálózatban dolgozó külföldiek magukkal hozhassák a családjukat, miközben kevesebb vízumot adnának ki az egészségügyi szférában elhelyezkedő külföldieknek. (A nekik kiadott vízumok száma fél év alatt megduplázódott). Eltörölnék a hiányszakmák vízumprogramját – amelyben a külföldieket a brit fizetésnél 20 százalékkal alacsonyabb bérekkel próbálnak a szigetországba „csábítani”. De, miközben kevesebb külföldi egészségügyi dolgozó léphetne be, magában a brit egészségügyben 100 ezer betöltetlen állás van.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána, hogy öt uniós tagállamban hogyan befolyásolja a munkaerőpiacra lépést és milyen társadalmi megítélése van a sorkatonaságnak. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai kihívások egyre több európai országot sarkallnak arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot, illetve komoly haderőfejlesztések is indultak az utóbbi időben a kontinensen. A tanulmány szerzői, Szigethy-Ambrus Nikoletta és Erdélyi Dóra az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában beszéltek a részletekről.

Szijjártó Péter: Ukrajna mindent egy lapra tesz fel, hogy ukránbarát magyar kormány legyen

A honvédség gépével, de bérelt utasszállítókkal is hozza haza a külügy az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarokat. Az elmúlt napokban az ukránok bemutatkoztak, kiderült, milyenek is valójában – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter vázolta azt is, meddig eszkalálódhat a magyar-ukrán feszültség, illetve hogy milyen megoldással igyekeznek minimálisra csökkenteni a hazánkkal szembeni zsarolási potenciált a kőolaj ügyében.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

A héten a közel-keleti háború nyomta rá a bélyegét a tőkepiaci hangulatra, főleg az energiaárak megugrása miatt, amelyek inflációs és növekedési kockázatokat hordoznak magukban. Európában ugyan emelkedéssel indult a nap, azonban az olajár hirtelen megugrása újabb lefordulást hozott. Délutánra az európai és az amerikai tőzsdéken is csúnya esés alakult ki, a magyar piac is komoly nyomás alá került.  Itthon az OTP-re figyelnek a befektetők, a bankcsoport hajnalban tette közzé negyedéves számait: a negyedéves profit ugyan elmaradt a várttól, amire nem sűrűn van példa, de azért nagy dráma nincs, egész évben így is meglett a rekorderedmény. A rossz nemzetközi hangulat mellett viszont az OTP is jelentős mínuszban zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×