Infostart.hu
eur:
364.14
usd:
310.78
bux:
134742.96
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
A Burevij (Hurikán) ukrán rohamdandár katonái ebédszünetet tartanak az egység frontszolgálatot megelőző kiképzése közben egy Kijev környéki gyakorlótéren 2023. november 1-jén, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Ukrajna: már elmúlt az F-16-osok ideje

Az ukrán elnök körüli borúlátásról szóló Time-magazin cikk után az ország vezető katonája is pesszimistán nyilatkozott. Valerij Zaluzsnij tábornok azt mondta: az ukránok és az oroszok is patthelyzetbe kerültek a 18 hónapja tartó háborúban.

A múlt héten példátlanul merész és bíráló véleményeket idézett a Time magazin Volodimir Zelenszkij ukrán elnök környezetéből. Egyes tanácsadói arra utaltak, hogy az elnök hazudik magának, miközben „nem állnak győzelemre”.

A magazin idézte a katonákat is, akik szerint nincs elég harcos és nincs elég fegyver a polgári vezetés által kitűzött célok elérésére. Zelenszkij hónapokkal ezelőtt menesztett, népszerű kommentátorként dolgozó tanácsadója, Olekszij Aresztovics pedig a bunkerjében bolyongó diktátorhoz hasonlította és közzétette saját rendezési tervét. E szerint be kell lépni a NATO-ba, de békés úton kell törekedni az oroszok által elvett régiók visszaszerzésére.

Most pedig a legmagasabb rangú ukrán tiszt, Valerij Zaluzsnij tábornok hűtötte le a kedélyeket.

„Mint az I. világháborúban, olyan szintre jutott a technológia, hogy patthelyzetbe kerültünk” – magyarázta az Economist magazinnak, utalva egy orosz tábornoknak a megerősített védvonalak áttöréséről szóló 1941-es könyvére. Hozzátette, hogy

a feloldásához hatalmas technológiai ugrásra lenne szükség. „Nem lesz mély és gyönyörű áttörés”

- mondta.

Az utóbbi időben más jelek is utalnak rá, hogy Ukrajna fárad. Nemrég katonafeleségek tartottak – szabadon – tüntetést, azt követelve, hogy veterán férjeiket engedjék haza és mások vegyék át a helyüket. Miközben egyes helyeken úgy fogdossák össze a besorozni szánt harcképes férfiakat és a fiatalok egy része nem akar harcolni a keleti régiókért.

Egy ilyen fiatallal beszélt nemrég az Insider, aki elmondta: megpróbált elmenekülni, de a román határnál elfogták és hazaküldték. Apja annak ellenére támogatja, hogy megjárta a frontot. Csak Lengyelországban 80 ezer hadrafogható ukrán férfi van – írta a kiadvány.

Zaluzsnijjel szemben Moszkvában, Peszkov elnöki szóvivő tagadta, hogy patthelyzet lenne: „Oroszország összes célja a különleges katonai művelettel meg fog valósulni” - fejtegette.

Zaluzsnij viszont azt mondta, hogy a modern érzékelők miatt sem az ukránok, sem az oroszok nem tudnak észrevétlenül előrenyomulni.

„Amikor Avgyijivkába látogattam, a képernyőinken láttuk, hogy ég 140 orosz jármű, négy órával azután, hogy lőtávolságba értek” – mondta. Az ebből a helyzetből elmenekült oroszokra utána drónokkal vadásztak az ukránok. Viszont, ahogy Zaluzsnij elmondta, az ő erői is hasonló dologgal szembesültek, amikor támadtak.

A tábornok arról is beszélt, hogy

már lejárt az idő, amikor az Ukrajnának beígért F-16-os harci gépek fordíthattak volna a háború menetén.

Az orosz légvédelem közben javult – egy kísérleti S-400-as rakétarendszer el tudja érni a fronttól 100 km-re fekvő Dnyipro várost és így a nyugati harci gépek kevésbé lesznek hatékonyak – mondta.

Zaluzsnij hozzátette: hiba volt a részéről azt hinni, hogy kivéreztetheti az oroszokat. „Ez egy feudális állam, legolcsóbb erőforrása az emberi élet. Nekünk pedig a legdrágább erőforrásunk a saját embereink”.

„A NATO-kézikönyvek szerint napi 28 km-t kellett volna haladnunk az orosz vonalak áttörése után, és ha utánaszámolunk, az ellentámadás négy hónapja alatt el kellett volna érnünk a Krímet, a területén kellett volna harcolnunk, visszatérnünk és ismét be kellett volna hatolnunk oda”.

Mint mondta, leváltotta a parancsnokait, de ez nem hozott változást.

(A nyitóképen: A Burevij - Hurikán - ukrán rohamdandár katonái ebédszünetet tartanak az egység frontszolgálatot megelőző kiképzése közben egy Kijev környéki gyakorlótéren 2023. november 1-jén, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.)

Címlapról ajánljuk

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan közzéteszi idei harmadik kamatdöntését az Európai Központi Bank (EKB), amelyet az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság miatt egy kifejezetten bizonytalan környezetben kellett hoznia. Bár a döntés maga a piacok szerint nem lesz meglepetés (a piacok nagyjából 90 százalék esélyt adnak a kamatszint tartására), azt azonban kiemelt figyelemmel követik a befektetők, hogy milyen hangnemben értékeli Christine Lagarde jegybankelnök az energiaválság gazdasági hatásait és a ma megjelent makroadatokat. Mivel az energiasokk növekedési és inflációs számszerű hatásai várhatóan csak a nyári hónapokban jelentkeznek majd, a mai sajtótájékoztató tétje a jegybanki narratíva és a 2022-es párhuzamok megalapozottsága lesz. Az eseményről szokás szerint ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×