Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence
Nyitókép: Pexels.com

Ha hinni lehet a felméréseknek, nem lesz egyszerű a kormányalakítás Szlovákiában

Nagyjából egy héttel a szlovákiai parlamenti választások előtt még mindig Robert Fico pártja, a Smer áll az élen a Progresszív Szlovákia pedig a második az utolsó felmérési adatok szerint, ám egyik párt számára sem menne könnyen a kormányalakítás. Az Ipsos felmérése szerint erősödik a Szövetség, ami mindössze egy százalékra van attól, hogy bejusson a pozsonyi parlamentbe.

Ha most rendeznék a parlamenti választásokat Szlovákiában, akkor ezúttal is a Smer végezne az első helyen, megszerezve a szavazatok 20 százalékát – derül ki az Ipsos legújabb felméréséből, amit a Pravda napilap megbízásából készítettek. Robert Fico pártját a nyugati orientáltságú Progresszív Szlovákia követi 17 százalékos eredménnyel. A dobogó harmadik fokára Peter Pellegrini szociáldemokrata pártja, a Hlas kerülne 13 százalékkal, negyedikként a szélsőjobbot képviselő Republika végezne közel 9 százalékkal.

A Robert Ficót a legutóbbi, 2020-as választások során legyőző Igor Matovič koalíciós pártja, az OĽaNO és barátai 8 százalékot kapna, nekik 7 százalékra van szükségük a bejutáshoz. A hatodik helyet pedig a liberális Szabadság és Szolidaritás, az SaS szerezné meg 6 százalékkal. Az SNS, vagyis Szlovák Nemzeti Párt 5,6 százalékon áll, a Kereszténydemokrata Mozgalom pedig 3 tizeddel lépné át a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A parlamenti küszöb alatt végezne a Sme rodina 4,2 százalékkal, a Szövetség 4 százalékkal és a Demokraták 3,4 százalékkal. A szeptember 15. és 19. között készült közvélemény-kutatás a többi pártot nem említi.

Ha a választás napján, vagyis szeptember 30-án is hasonló lesz a felállás, akkor elég nehézkesnek ígérkezik a kormányalakítás,

ugyanis mindössze két koalíció rendelkezne több mint 76 mandátummal. A Smer a Hlas és az SNS alkotta trió csak 69 képviselőt tudna felmutatni, így szükségük lenne még a Republikára, amellyel már 84 mandátumnál tartanának. Korábban viszont a Hlas kizárta az együttműködést a Republikával. A Smer, Hlas, SNS, KDH négyes 78 mandátummal rendelkezne, a kereszténydemokraták viszont nem kívánnak együttműködni Ficóékkal. A Progresszív Szlovákia számára is problémát jelentene kormányt alakítani, ugyanis a Hlasszal, az SaS-szel és a Kereszténydemokratákkal alkotott lehetséges koalíciónak mindössze 74 mandátuma lenne.

Az 5 százalék alatti pártok a hét elején kijelentették, hogy nem tervezik a visszalépést más pártok javára. Ezek közé tartozik a magyar Szövetség is. Az Ipsos által mért 4 százalékos eredmény a korábbi mutatóknál magasabb, így van ok a bizakodásra. Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerdán Pozsonyban megjegyezte, hogy egy 8 és fél százalékos nemzeti közösségnek egy 5 százalékos magyar pártot be kell juttatnia a szlovák törvényhozásba. „Nagy reményeink vannak arra, hogy a magyar párt újra a szlovák törvényhozásban legyen, és ott egy erős egységet alkotva a magyar nemzeti jogok képviseletét meg tudja teremteni” – fogalmazott Potápi Árpád János.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák
szakértői magyarázat

Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Így az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének tekinthető – erről beszélt az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Berezvai Zombor.

„Élő fizikaórát” kapott Magyar Péter Pakson – videó

Bemutatták, hogy az ikerblokkos kialakítás miatt az egyes és a kettes blokk közös helyiségben van, a videó készítésekor a kettes blokk üzemelt, ez 1475 megawatt hőenergiát állít elő, amelyből 460 megawatt villamosenergia lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

A japán 10 éves állampapír hozama 1996 óta nem látott szintre, 2,945 százalékra emelkedett, a 30 éves hozam pedig 4,1 százalék fölé kúszott, miközben a jen gyengélkedése csupán tünete a kötvénypiac mélyreható átalakulásának. A Bank of Japan kivonulása a piacról és az emelkedő kibocsátás együttesen mintegy 95 billió jennyi többlet állampapírt zúdít a magánszektorra, ami szükségszerűen magasabb hozamokat eredményez. A japán döntéshozók kellemetlen csapdahelyzetbe kerültek: a kamatemelés növeli az állam kamatterheit, a jegybanki kötvényvásárlás visszatérése fiskális dominanciát jelezne, a fiskális lazítás pedig tovább emelné a lejárati prémiumot. A GDP 203 százalékát kitevő bruttó államadósság mellett a kulcskérdés az, hogy milyen hozamszinten hajlandó a magánszektor önként átvenni a jegybank korábbi szerepét – és mit bír el a japán költségvetés, ha a piactisztító hozam tartósan 3-4 százalék környékén ragad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×