eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 28. vasárnap Valéria
Nyitókép: Pexels.com

Ha hinni lehet a felméréseknek, nem lesz egyszerű a kormányalakítás Szlovákiában

Nagyjából egy héttel a szlovákiai parlamenti választások előtt még mindig Robert Fico pártja, a Smer áll az élen a Progresszív Szlovákia pedig a második az utolsó felmérési adatok szerint, ám egyik párt számára sem menne könnyen a kormányalakítás. Az Ipsos felmérése szerint erősödik a Szövetség, ami mindössze egy százalékra van attól, hogy bejusson a pozsonyi parlamentbe.

Ha most rendeznék a parlamenti választásokat Szlovákiában, akkor ezúttal is a Smer végezne az első helyen, megszerezve a szavazatok 20 százalékát – derül ki az Ipsos legújabb felméréséből, amit a Pravda napilap megbízásából készítettek. Robert Fico pártját a nyugati orientáltságú Progresszív Szlovákia követi 17 százalékos eredménnyel. A dobogó harmadik fokára Peter Pellegrini szociáldemokrata pártja, a Hlas kerülne 13 százalékkal, negyedikként a szélsőjobbot képviselő Republika végezne közel 9 százalékkal.

A Robert Ficót a legutóbbi, 2020-as választások során legyőző Igor Matovič koalíciós pártja, az OĽaNO és barátai 8 százalékot kapna, nekik 7 százalékra van szükségük a bejutáshoz. A hatodik helyet pedig a liberális Szabadság és Szolidaritás, az SaS szerezné meg 6 százalékkal. Az SNS, vagyis Szlovák Nemzeti Párt 5,6 százalékon áll, a Kereszténydemokrata Mozgalom pedig 3 tizeddel lépné át a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A parlamenti küszöb alatt végezne a Sme rodina 4,2 százalékkal, a Szövetség 4 százalékkal és a Demokraták 3,4 százalékkal. A szeptember 15. és 19. között készült közvélemény-kutatás a többi pártot nem említi.

Ha a választás napján, vagyis szeptember 30-án is hasonló lesz a felállás, akkor elég nehézkesnek ígérkezik a kormányalakítás,

ugyanis mindössze két koalíció rendelkezne több mint 76 mandátummal. A Smer a Hlas és az SNS alkotta trió csak 69 képviselőt tudna felmutatni, így szükségük lenne még a Republikára, amellyel már 84 mandátumnál tartanának. Korábban viszont a Hlas kizárta az együttműködést a Republikával. A Smer, Hlas, SNS, KDH négyes 78 mandátummal rendelkezne, a kereszténydemokraták viszont nem kívánnak együttműködni Ficóékkal. A Progresszív Szlovákia számára is problémát jelentene kormányt alakítani, ugyanis a Hlasszal, az SaS-szel és a Kereszténydemokratákkal alkotott lehetséges koalíciónak mindössze 74 mandátuma lenne.

Az 5 százalék alatti pártok a hét elején kijelentették, hogy nem tervezik a visszalépést más pártok javára. Ezek közé tartozik a magyar Szövetség is. Az Ipsos által mért 4 százalékos eredmény a korábbi mutatóknál magasabb, így van ok a bizakodásra. Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerdán Pozsonyban megjegyezte, hogy egy 8 és fél százalékos nemzeti közösségnek egy 5 százalékos magyar pártot be kell juttatnia a szlovák törvényhozásba. „Nagy reményeink vannak arra, hogy a magyar párt újra a szlovák törvényhozásban legyen, és ott egy erős egységet alkotva a magyar nemzeti jogok képviseletét meg tudja teremteni” – fogalmazott Potápi Árpád János.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ő volt az egyik leggazdagabb orosz egyenruhás. Most rács mögé kerül
tudósítónktól

Ő volt az egyik leggazdagabb orosz egyenruhás. Most rács mögé kerül

Ő volt az egyik leggazdagabb orosz katona. Most rács mögé kerül. Oroszországban őrizetben várja az ellene induló korrupciós nyomozást Tyimur Ivanov védelmi államtitkár, akit az egyik leggazdagabb egyenruhásként írtak le. Igatlanportfólió, autókollekció, svájci síelések és a celebekkel való bulizás – a hivatalnok playboyhoz méltó életet élt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Háborús eszkaláció, egyelőre szóban

Háborús eszkaláció, egyelőre szóban

Mégis mi a csuda ütött Emmanuel Macronba? A francia államfő Ukrajnába csapatok küldését belengető mondatai után a fél világ, és egész Franciaország, ezt találgatta. Bármi is volt mögötte, Putyin elnök rögvest jelezte: Moszkva – a maga atomhatalom mivoltában – áll elébe. Mire Macron válasza sem késett: Párizs cseppet sem fél, neki is méretes atomarzenál áll a rendelkezésére. Diplomáciai körökben rég volt példa ennél kevésbé épületes, és főleg ennél veszélyesebb eszmecserére. Ami kérdések tömegét veti fel: mi motiválja Macront, ki miként reagál a nyugati szövetségben, mit szól az egészhez az Egyesült Államok? És leginkább: vajon immár tényleg közvetlen hadviselő féllé válhat-e a NATO?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×