Infostart.hu
eur:
364.49
usd:
313.94
bux:
150726.14
2026. szeptember 11. péntek Teodóra
An in-service ambulance for the East of England ambulance service parked outside Southend ambulance station in Southend, UK, on Wednesday, Dec. 21, 2022. Ambulance workers are demanding a higher pay rise to cope with the UKs cost of living crisis. Photographer: Chris Ratcliffe/Bloomberg via Getty Images
Nyitókép: Chris Ratcliffe/Bloomberg/Getty Images

Az angol beteg valójában maga az egészségügy

Nemcsak megélhetési válság van Nagy-Britanniában, hanem egészségügyi. Miközben továbbra is hallani sokkoló eseteket a 12-24 órán át várakoztatott baleseti betegekről, egy orvosi szervezet a parlament sürgős összehívását követeli, hogy választ adjon a helyzetre.

10-12 órát vár a beteg a mentőben, majd körülbelül ugyanennyit, miután bejutott a kórházba – már nehéz nyomon követni, hogy a brit média hányszor számol be hasonló, megrázó esetekről.

Ha ez még nem lenne elég, egy vezető orvos, Adrian Boyle úgy nyilatkozott: hetente 300-500 brit beteg hal meg a késlekedések miatt. „Növelnünk kell a kapacitásokat a kórházakban, alternatívákat kell találnunk, hogy az embereket ne a mentőbe és a baleseti osztályra tuszkolják be. Nem folytathatjuk így, ez nem biztonságos és méltóságon aluli” – fogalmazott a Baleseti Ellátás Királyi Kamarájának elnöke.

Miközben a brit mentősök is sztrájkoltak már, nemcsak a fizetés, hanem a kórházak előtti hosszú várakozás miatt, egy kiszivárgott levél szerint radikális lépéshez folyamodnak:

a londoni mentősök maximum 45 percet várnak a kórháznál, ha a beteg stabil állapotban van, aztán leültetik vagy kerekesszékbe teszik, és ott hagyják.

Mindezt azért, hogy az életet veszélyeztető helyzetekre tudjanak reagálni. A vezető kórházaknak – elméletben – 15 percen belül át kellene venniük a betegeket.

A helyzet, amellett, hogy egy sor emberi szenvedéshez vezet, különösen kínos Rishi Sunak konzervatív miniszterelnöknek, aki elődeihez képest jóval kevesebbet szerepel a nyilvánosság előtt. Roseana Alin-Khan, az ellenzéki Munkáspárt árnyék-egészségügyi minisztere – aki maga 17 éven át volt baleseti orvos – azt mondta, hogy életében nem tapasztalt ilyen súlyos helyzetet a brit egészségügyi szolgálatban.

Rishi Sunaknak azonnal össze kell hívnia a parlamentet, hogy a képviselők megtárgyalják az NHS (Országos Egészségügyi Szolgálat) válságát – írta a miniszterelnöknek címzett levelében a Brit Orvosok Szövetsége, amely ugyan nem olyan fajsúlyos, mint az orvosi kamara, de a frontvonalban dolgozó szakemberek szervezete.

„Az NHS nem működik. Betegek halnak meg, a dolgozók erkölcsi sérüléseket szenvednek a felháborító állapotok miatt.

Sürgősen szükségünk van vezetőink érdemi fellépésére, ez nem várhat. A kormány azonnal hívja össze a karácsonyi szünetet tartó parlamentet, és tartsanak rendkívüli vitát az egészségügyről” – áll a levélben.

A szerzők arra is felszólítják a politikusokat, hogy ne „kampánystratégiával”, hanem azonnali, életmentő megoldásokkal jöjjenek. Ennek ellenére az ellenzéki Munkáspárt már bedobott egy ígéretet: minden évben extra 10 ezer nővért és szülőnőt képeznének ki.

Ezeknek a – jelentős részben külföldi – dolgozóknak egy része eltűnt a brexit miatt. Az európaiakat most a világ más részeiről toborzott alkalmazottakkal próbálják pótolni a britek. De a nővérek is lázonganak az alacsony fizetések miatt, és néhány hete első ízben sztrájkot tartottak. A brit kormány válasza az, hogy nem tárgyal a fizetésekről, a helyzetet pedig a megugrott influenza- és Covid-esetekkel magyarázza.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Somkuti Bálint: szeptember 11. után vett óriási fordulatot az amerikai külpolitika

Somkuti Bálint: szeptember 11. után vett óriási fordulatot az amerikai külpolitika

2001. szeptember 11. nem csupán egy 3000 halálos áldozattal járó terrortámadás időpontja, hanem óriási világpolitikai fordulópont is: innentől vett olyan új irányt az amerikai érdekérvényesítés a külpolitikában, amilyet ma is látunk – mondta Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban, hozzátéve: ez pedig felszínre hozta a nyugati világon belülli törésvonalakat is.

Intenzívebb együttműködést sürgetnek a V4-országok vezetői

A Visegrádi Négyek, vagyis Szlovákia, Csehország, Magyarország és Lengyelország miniszterelnökei szerint intenzívebbé kell tenniük az egyeztetéseket, hogy az Európai Unióban minél hatékonyabban tudják közösen képviselni érdekeiket. Erről a pozsonyi várban tartott csúcstalálkozón állapodtak meg, amelyen a V4-országok vezetői mellett Micheál Martin ír miniszterelnök is részt vett.
Magas olajárak mellett próbál erősödni a forint

Magas olajárak mellett próbál erősödni a forint

A forint árfolyamát jelenleg a közel-keleti feszültségek és az emelkedő energiaárak mozgatják leginkább: az olaj ára ismét 100 dollár fölé kúszott, ami a dízel és a földgáz árát is felfelé húzza. A drágább energia rontja a magyar folyó fizetési mérleget, ami nyomás alá helyezi a forintot. A negatív hatásokat egyelőre ellensúlyozzák a magas hazai reálkamat és az intézményi reformok, bár a magas költségvetési hiány továbbra is kockázatot jelent. A forint a reggeli órákban 364,8 körül állt az euróval szemben, a piac figyelme pedig a mai amerikai inflációs adatokra és a jövő heti Fed-kamatdöntésre irányul.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×