Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma
Cseh rendőrök járőröznek a szlovák határon fekvő Stary Hrozenkov környékén 2022. szeptember 29-én. Csehország a mai naptól ideiglenesen a Szlovákiával közös határon 17 közúti, hét vasúti, valamint három folyami átkelőn újította fel az ellenőrzéseket azzal a céllal, hogy korlátozza az illegális bevándorlást.MTI/EPA/Martin Divisek
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Sátortábor épül a migránsoknak Jókúton

A szlovák belügyminisztérium sátorvárost épít a cseh-szlovák határ közelében fekvő Jókúton a megnövekedett migrációra reagálva. Az emberek az ottani vasútállomáson gyülekeznek, de a rendőrség egyelőre nem regisztrált rendbontást. Pillanatnyilag a rendőrök koordinálják az alapvető egészségügyi ellátást és segítenek bebiztosítani az élelmet, főleg a nőknek és a gyermekeknek. A legtöbb menekült Szíriából érkezett Szerbián és Magyarországon keresztül.

A cseh-szlovák határhoz közeli Jókút városának vasútállomása több száz migráns gyülekező- és lakhelyévé vált azóta, hogy Csehország ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést a Szlovákiával közös határátkelőkön, és Ausztria is hasonló intézkedéseket hozott. A hatóságok a helyzetre reagálva sátortábort építenek a migránsoknak. A munkálatokba a rendőrség mellett a tűzoltó- és mentőalakulatok is besegítenek.

„A rendőrség egyelőre nem regisztrált semmilyen jogellenes cselekedetet, amit a menekültek követtek volna el. Takarókat és hálózsákokat osztottunk szét az emberek között, és a fűtést is megoldottuk” – tájékoztatott Zuzana Eliášová, a szlovák belügyminisztérium szóvivője.

Szlovákiában ez év januárjától szeptember 25-ig 214 százalékkal növekedett az illegális migráció a tavalyi év azonos időszakához képest.

A külföldiek legnagyobb része a nyugat-balkáni útvonalon érkezett, számuk már 2021 óta jelentősen meghaladja a 2015-ös migrációs válság szintjét. A mögöttünk álló októberi hónapban 2700 migránst fogtak el a hatóságok Szlovákia területén.

A határellenőrzés egyelőre december 15-ig marad érvényben. A cseh rendőrség mellett a hadsereg nyolcvan katonája és a vámhatóság hatvan alkalmazottja is részt vesz az ellenőrzésekben. Vít Rakušan cseh belügyminiszter azt állítja: Szlovákia nem védi eléggé a határait. Roman Mikulec, a szlovák belügyi tárca vezetője szerint különösen Magyarország szorul segítségre, mivel az ország a déli irányból érkező migránsok kapuja.

A szlovák kormány szerdán jóváhagyott egy intézkedést, mely szerint naponta akár száz hivatásos katonával erősíthetik meg a rendőrséget az illegális migráció jelentős növekedése miatt.

A katonák a rendőrökkel közösen fognak járőrözni a Magyarországgal közös határátkelőkön.

A szlovák parlamenten kívüli Republika mozgalom felszólította a belügyminisztert, hogy foglalkozzon az illegális migrációval kapcsolatos helyzettel, ellenkező esetben kísérletet tesz a leváltására. Roman Mikulec tárcavezető visszautasította a vádakat, és azt mondta, Európa-szerte aktuális problémát próbál felkarolni a mozgalom.

A Republika rámutatott a jókúti lakosok reakcióira, akik arról számolnak be, hogy illegális migránsok kóborolnak a vasútállomáson vagy a kisváros lakótelepén. Attól is tartanak, hogy elszaporodhatnak a bűnesetek. Milan Uhrík, a mozgalom elnöke hozzátette: a miniszter tisztában van a problémával, de nem áll elő megoldással. A belügyminisztérium szerint a mozgalom szándékosan és manipulatív módon arra használja ki a helyzetet, hogy megfélemlítse a nyilvánosságot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×