Infostart.hu
eur:
373.11
usd:
340.12
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina
A parlamenti képviselõvé választott Andy Burnham eddigi manchesteri polgármester a beiktatására érkezik a londoni parlamentbe 2026. június 22-én, Keir Starmer munkáspárti brit miniszterelnök lemondásának napján. Burnham a június 18-én tartott idõközi választáson jutott be az alsóházba. A kormányfõi posztra esélyesnek tartott 56 éves munkáspárti politikus korábban már volt alsóházi képviselõ, mandátumáról a polgármesterré választása mitt mondott le. A brit kormányban miniszteri tisztséget csak parlamenti képviselõk tölthetnek be.
Nyitókép: MTI/EPA/Tolga Akmen

Elég volt a fővárosi vízfejből, vidéken is dolgozna a leendő kormányfő

Még át sem vette a posztot, de Andy Burnham, a brit Munkáspárt következő vezetője – és így leendő kormányfő – máris radikális változást ígér. Közölte, hogy megosztaná a munkanapjait a Downing Street 10 és Manchester városa között, hogy így csökkentse a brit politika és közélet „London-centrikusságát”.

További decentralizációt hirdetett meg a brit államigazgatásban Andy Burnham, aki nagy valószínűséggel heteken belül a kormánypárt vezetője és így miniszterelnök lesz az Egyesült Királyságban.

A lelépő Keir Starmer posztján a volt manchesteri polgármester munkahetének egy részét az északi városban és nem Londonban töltené, ezzel is jelezve, hogy mérsékelni akarja a főváros eltúlzott befolyását a brit közéletben.

Ez ötlet nem új és a BBC néhány éve már végrehajtotta a maga „északi ugrását”, amikor Manchester közelébe telepítette át szerkesztőségei és produkciós kapacitásai egy részét. Tony Blair kormányai pedig meghirdették a „devolution”-t, a részleges autonómiák rendszerét, aminek nyomán Skócia, Wales és Észak-Írország is korlátozott hatáskörű parlamentet kapott, a sokkal népesebb Anglia viszont nem.

Egyelőre nem tudni, hogyan osztaná be az idejét Burnham, de annyi bizonyos, hogy két helyszínről vezetné a kormányt. Mindezt egy hétfői beszédben jelentette be, ami a bírálói szerint jobbára üres frázisokból állt.

Az „észak királyaként” is emlegetett politikus azt mondta: a Manchesterben létrehozandó, kettes számú miniszterelnöki hivatal feladata lenne felügyelni „az ország történetének legnagyobb hatalmi egyensúly-átrendezését”.

A tervek szerint az angliai régiók jóval nagyobb önállóságot kapnának olyan területeken, mint a lakásépítés, a közlekedés vagy a gazdaságfejlesztés. Burnham elképzelése szerint számos, jelenleg a londoni minisztériumokban meghozott gazdasági döntés helyben születne meg.

Ez egyben azt is jelentené, hogy csökkenne a pénzügyminisztérium befolyása (a tárca birtokosa a mindenkori miniszterelnök legnagyobb belső vetélytársa), miközben

az új manchesteri központ fontos szerepet kapna a gazdaságpolitikai döntések előkészítésében.

Legutoljára az 1970-es években, Harold Wilson volt az a kormányfő, aki inkább saját lakását és nem a Downing Street 10-et használta. Ő volt az is, aki – sikertelenül – próbálta megnyirbálni a pénzügyminisztérium hatalmát.

A Kormányzati Ügyek Intézete nevű szervezet üdvözölte Burnham ötletét, de kommentárja szerint a leendő vezető ötlete csak akkor működik majd, ha világos elképzelése van, hogy „mire lesz való az északi rezidencia”. Eme szervezet szerint is a Downing street jelenleg a napi ügyek és válságok menedzselésével van elfoglalva és átengedi a stratégiai tervezést a pénzügynek. Ezért Manchesternek nem kéne duplikálnia a londoni tanácsadó gárdát, hanem a decentralizációs és gazdasági növekedési tervezés központjává kellene válnia – szól a vélemény.

Közben Burnhamnak amiatt is fájhat a feje, hogy Keir Starmer drága „ajándékot” hagyott rá. A távozó kormányfő most jelentett be egy 15 milliárd fontos védelmi ipari programot – ennek egyharmada, ötmilliárd font viszont hiányzik a költségvetésből.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×